Kvercetin
növényi flavonol / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kvercetin növényi flavonol, mely a polifenolok csoportjába, azon belül is a flavonoidokhoz sorolható. Megjelenésre sárga, kristályos por. Gyakorlatilag oldhatatlan vízben, oldódik azonban vizes lúgoldatokban.[1] Keserű íze van. A kvercetin széles körben előfordul a természetben, megtalálható sok zöldségben (pl. vöröshagyma, tövises kapri, fodros kel), gyümölcsben, levelekben és magokban.[2][3] Felhasználják ételek, italok, étrend-kiegészítők előállításához.
Kvercetin | |||
IUPAC-név | 3,3′,4′,5,7-pentahidroxiflavon | ||
Más nevek | 5,7,3′,4′-flavon-3-ol; kvercetol; kvercitin | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 117-39-5 | ||
PubChem | 5280343 | ||
ChemSpider | 4444051 | ||
EINECS-szám | 204-187-1 | ||
DrugBank | DB04216 | ||
KEGG | C00389 | ||
ChEBI | 16243 | ||
| |||
| |||
InChIKey | REFJWTPEDVJJIY-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 317313 | ||
Gmelin | 579210 | ||
UNII | 9IKM0I5T1E | ||
ChEMBL | 50 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C15H10O7 | ||
Moláris tömeg | 302,236 g/mol | ||
Megjelenés | sárga, kristályos por[1] | ||
Sűrűség | 1,799 g/cm3 | ||
Olvadáspont | 316 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kvercetin természetes eredetű, poláris auxin transzport gátló. Rutinózzal alkotott glikozidja a rutin, melyet korábban Szent-Györgyi Albert után P-vitaminnak is neveztek, de ma már nem sorolják a vitaminok közé.
A kvercetint ellenjavallt fogyasztani bizonyos antibiotikumok szedése mellett. A kvercetin kölcsönhatásba lép a fluorokinolonokkal.
A kvercetin elnevezése a Quercus nemzetség nevéből ered.[4][5]