(1881–1959) magyar labdarúgó, edző From Wikipedia, the free encyclopedia
Kiss Gyula, (1881. október 21. – 1945. március 1.[2]) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, nemzeti játékvezető, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1921–1924, 1926–1928), sportújságíró,
Kiss Gyula | |||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||
Születési dátum | 1881. október 21. | ||||||||||||||||
Születési hely | Sátoraljaújhely[1], Magyarország | ||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1945. március 1. (64 évesen) | ||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
Becenév | Csula | ||||||||||||||||
Poszt | középfezedet | ||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Gyula témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Visszavonulása után sportújságíró lett.
A 33 FC csapatában játszott, mint középfedezet. 1903 és 1906 között négy alkalommal szerepelt a válogatottban. Határozottan szerelő, erőteljes, gyors, pontosan adogató játékos volt. Hosszú szöktetései rendszeresen gólhelyzetbe hozta a csatárokat.
Az MLSZ tanácsa határozata alapján hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki az illetékes bírótestület előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt vizsgázott. Az MLSZ BB minősítésével NB II-es, majd NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. Az NB I-es játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarának első alelnöke. A legelső kupadöntőt vezette: 1. NB I-es mérkőzéseinek száma: 12.[3]
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1904. február 25. | Millenáris Sportpálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MAFC–MAC | 8 – 1 | Zárt kapus |
1910. október 16. | Millenáris Sportpálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Bp. Törekvés SE–Ferencvárosi TC | 1 – 4 | 3500 |
1909/1910, Magyar labdarúgókupa döntő, első mérkőzés
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1910. szeptember 8. | Millenáris, Budapest | döntő 1. mérkőzés | MTK–BTC | 1 – 1 | 3000 |
Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
Két alkalommal a válogatott szövetségi kapitánya volt. Az első világháború után nehéz körülmények között vette át a kapitányságot. Megkezdődött a játékosvándorlás. Az MTK alap megszűnt, vegyíteni kellett a csapatot. Teljesítménye nagyon változó eredményeket hozott. Nevéhez fűződik az 1924-es olimpián elszenvedett – a külföldi vándorokkal vegyített, tehát kellően fel nem készült, nem egységes csapat – egyiptomi csapás és 1927-ben a franciák legyőzése 13–1-re. Teljesítményébe beleszámítanak azok a mérkőzések is, amikor egy napon két válogatott mérkőzés volt és a másodikon nem ő állította össze a csapatot.
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1. | 1903. április 5. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 2 – 1 | Csehország | barátságos | - | |
2. | 1904. június 2. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 3 – 0 | Ausztria | barátságos | - | |
3. | 1905. április 9. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 0 – 0 | Ausztria | barátságos | - | |
4. | 1906. április 1. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország | 1 – 1 | Csehország | barátságos | - | |
Összesen | 4 | mérkőzés | 0 | gól |
Első időszak
Második időszak
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.