Kerelőszentpál
falu Romániában, Maros megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) falu Romániában, Maros megyében, Kerelőszentpál község központja.
| Kerelőszentpál (Sânpaul) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Kerelőszentpál |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547550 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 119475 |
| Népesség | |
| Népesség | 1757 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 456 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 37,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46,53 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′, k. h. 24° 21′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerelőszentpál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először.
A 16. században Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt 1575. július 19-én a kerelőszentpáli csata Báthory István fejedelem és Bekes Gáspár serege között. Báthory István megverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült, de a fejedelem azt is elfoglalta, majd leromboltatta.
Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította Erdély függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé.
Ebben a csatában harcolt Balassi Bálint magyar költő is, Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki Lengyelországba.
1610-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett.
1704-ben a kurucok foglalták el. A harcok során elpusztult. 1760-ban a régi helyén újabb barokk kastélyt emeltek.
1910-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.
1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görögkatolikus.
- Barokk Haller-kastélya jelenleg elhanyagolt állapotban áll. Közelében egy kápolnában van a Haller család temetkezőhelye. Képek a kerelőszentpáli Haller-kastélyról
- A faluban 14. századi római katolikus templom áll.
- A katolikus templom szomszédságában helyezkedik el a magtár.
- Itt született 1918-ban Szabó László művelődési szakember, újságíró, író.
- itt született 1953. VII. 25-én Kádár István, a Gyulafehérvári Egyházmegye kolozsmonostori plébánosa, a Ceausescu-terror elleni magatartás példaadó szereplője.
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
