növényalfaj, termesztett növény From Wikipedia, the free encyclopedia
A karórépa (Brassica napus subsp. rapifera Metzg., Syn.: Brassica napus subsp. napobrassica Mill.) a tarlórépa (Brassica rapa subsp. rapa) és a vadkáposzta (Brassica oleracea) spontán kereszteződésével jött létre. Tekintve, hogy a repce (Brassica napus) ősi formája is e két faj (pontosabban a Brassica rapa és a vadkáposzta (Brassica oleracea)) kereszteződéséből származik, ezért botanikai szempontból ennek egyik alfaja.[1] Bár nagyon hasonlít rá, több jellemzőjében is különbözik a tarlórépától (Brassica rapa subsp. rapa). Kulináris szempontból egy tipikus téli zöldség.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Brassica napus subsp. rapifera L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karórépa témájú médiaállományokat és Karórépa témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||
A karórépa megközelítőleg gömb alakú, alsó részén zöldes-sárgás, felül pirosas-lilás héjú, fehér vagy sárga húsú, édes-kesernyés, a retekre és a karalábéra emlékeztető ízű gyökérgumó.
Az Őrségben csutri, csutrirépa néven ismert.[2] Magyarországon étkezési célú termesztése a 20. században visszaszorult, legfeljebb takarmányozásra vetették. Modernkori Magyarországi újrafelfedezése az angolszász rutabaga névvel gyűrűzött be hozzánk.[3]
Az Eurázsia északi tájain ősidők óta tenyésző tápláléknövény Skandináviából került Európa délebbre fekvő területeire. Erre utal angliai (swede, rutabaga (rotabagge – gyökérgumó)) és észak-német (Schwedische Rübe – svéd répa) elnevezése is.
A kromoszómaszáma 2n = 38, ami alapján a botanikusok arra következtetnek, hogy a tarlórépa (2n = 20) és a vadkáposzta (2n = 18) kereszteződésével jött létre.[1][3][4]
A burgonya elterjedése előtt fontos tápláléknövény volt, de később inkább a disznókat etették vele és csak éhínségek idején került gyakrabban asztalra. A korabeli magyar szakácskönyvek még csak „répa”-ként említik,[5] de Czifray-nál már karórépaként szerepel.[6]
A karórépa szőlőcukrot, fehérjét, zsírt, kénes illóolajokat, ásványi anyagokat, karotint, A-provitamint és B1, B2, C-vitamint, továbbá nikotinsavat tartalmaz. A magas víztartalma miatt igen kalóriaszegény.[3][7]
Felhasználható nyersen, savanyítva, főzve püréként, ragukban, más gyökérzöldségekhez hasonló módon.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
