(1932-2014) magyar bányamérnök, közgazdász, országgyűlési képviselő From Wikipedia, the free encyclopedia
Kapolyi László (Újpest, 1932. június 7. – Budapest, 2014. november 28.[3]) magyar bányamérnök, szerkezetépítő mérnök, energetikus, közgazdász, üzletember, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kőzetmechanika, valamint az energiagazdálkodás és -politika. 1983 és 1987 között Magyarország ipari minisztere. 1994-től 2012-ig és 2013-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő a Magyar Szocialista Párt frakciójában.
Kapolyi László | |
A Magyar Népköztársaság ipari minisztere | |
Hivatali idő 1983. december 9. – 1987. december 16. | |
Előd | Méhes Lajos |
Utód | Berecz Frigyes |
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke | |
Hivatali idő 1994 – 2014 | |
Előd | Király Zoltán |
Utód | Andráska László |
Születési név | Kriszt |
Született | 1932. június 7.[1] Újpest |
Elhunyt | 2014. november 30. (82 évesen) Budapest[2] |
Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt |
Szülei | Kriszt Lajos |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapolyi László témájú médiaállományokat. |
1950-ben kitüntetéssel érettségizett az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1954-ben szerzett híd- és szerkezetépítő mérnöki diplomát. 1957-ben Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki diplomát szerzett. 1961-ben védte meg műszaki doktori disszertációját. Közben 1962-ben a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen ipari közgazdász oklevelet szerzett, illetve megvédte (második) egyetemi doktori disszertációját.
Már 1951-ben elhelyezkedett tervezőként a Mélyéptervnél. 1952-ben a Földalatti Vasútépítő Vállalatnál dolgozott. 1953 és 1976 között a Tatabányai Szénbányáknál kezdetben beosztott mérnök, majd üzemvezető főmérnök, később főosztályvezetőként tevékenykedett. 1976-ban távozott a szénbányáktól és a Nehézipari Minisztériumban kapott miniszter-helyettesi kinevezést. 1981 és 1983 között az Ipari Minisztérium energetikai államtitkára volt. 1983-ban a Lázár-, majd 1987-ig a Grósz-kormány ipari minisztere volt. Ezt követően egy évig energia-politikai kormánybiztos volt. 1988–1989-ben a Minisztertanács mellett működő Tanácsadó Testület társelnöke volt (Berend T. Iván mellett). Közben 1985-től 1988-ig az Magyar Szocialista Munkáspárt (amelybe 1968-ban lépett be) Központi Bizottsága tagjaként tevékenykedett.
1967-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati, illetve az Energetikai Bizottságnak lett tagja. 1979-ben megválasztották az MTA levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává. Később a Jövőkutatási Bizottságba is bekerült. Az Orosz Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett a Római Klub, az Aspen Institute of Italy tagja és a Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagja. 1975-ben a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia magántanárává, 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává avatta, illetve a Boston College vendégprofesszora volt. Az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Az EOCÉN program vezetőjeként és szorgalmazójaként jelentősen hozzájárult a gazdaságtalan bányászathoz mivel az EOCÉN szenek Magyarországon vetők mentén töredezve lelhetőek fel. Így a bányák rengeteg meddőt termeltek ki és rengeteg ivóvizet szivattyúztak ki ennek erőltetése miatt. A vízkiemeléses bányászat egyik szabadalmaztatójaként és egyben szorgalmazójaként pedig jelentősen hozzájárult a Hévizi tó és a Budai thermál források végveszélybe kerüléséhez. A Tatai és Esztergomi források elapadásához. Ezek járulékaként több növény és állatfaj végleges kihalásához is jelentős a hozzájárulása!
Csak a Bakony alól 3-4 balatonnyi ivóvizet emeltek ki a vízkiemelési módszerével és pazaroltak emiatt el. A cél a nyírádi magas Titán tartalmú bauxit kitermelése volt, melyet a Szovjet félnek játszott át az akkori Magyar vezetés 60' évekbeli áron 6 milliárd dollár értékben. Jelen áron 50-60 milliárd dollár értékben. Miközben rendelkezésre álltak és állnak ma is felszínhez közeli szárazon is könnyen kitermelhető bauxitok és szenek is. Miközben a mélyen fekvő karsztvízszint alatti bauxit kitermelésnek is voltak már akkor is és ma is olyan módszerei melyek nem járnak karsztvíz kitermeléssel.
Kapolyi Lászlónak ezekhez a környezet károsító kitermelési módszerekhez jelentős anyagi érdeke szabadalma fűzödött.
1989-ben megalapította a System Consulting Kft-t, melynek ügyvezető igazgatója, a cég részvénytársasággá történt átalakulása után az igazgatótanács elnöke lett. A társasági jog 2006-os reformja után a cég zártkörűen működő részvénytársasági (zrt.) formát vett fel, itt elnök-vezérigazgató. A zrt. az energiaiparban tevékenykedik, villamosenergia-kereskedelmet bonyolít le. A cég a rendszerváltáskor fennálló orosz államadósság lebontásában is részt vett. Eleinte az orosz állam kizárta, hogy adósságukat energiahordozóban törlesszék, Kapolyinak mégis sikerült elérnie, hogy szenet vásárolhasson, amit Ukrajnába, a burstini erőműbe szállított, onnan pedig áramot importált Magyarországra. Ez az üzleti stratégia vitákat váltott ki, kritikusai szerint Kapolyinak pártmúltjára hivatkozva volt lehetősége az áramimportra. A cég jelentős szerepet vitt az orosz államadósság lebontásában.[4]
1990-ben független országgyűlési képviselőjelölt volt. 1991-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) budapesti szervezetének vezetőségi tagja lett. 1992–1993-ban az országos vezetőség tagja, 1993-tól az elnökség tagja lett, majd 1994-ben a párt elnökévé választották. Tisztségében többször megerősítették. Az 1994-es, illetve 1998-as országgyűlési választásokon a párt képviselőjelöltje volt, de a párt országos szinten nem érte el az öt százalékot. A 2002-es országgyűlési választáson a két párt közötti együttműködés keretében a Magyar Szocialista Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listájáról szerzett mandátumot, négy évvel később a párt országos listájáról került be. Az Országgyűlés gazdasági bizottságában dolgozott. A vállalkozásai révén milliárdos vagyonra tett szert, 2010-ben ő volt a leggazdagabb parlamenti képviselő.[5] A 2010-es országgyűlési választáson az MSZDP színeiben indult, mandátumot nem szerzett. Emellett 2002-ben az Újpesti Torna Egylet elnökévé választották.
Kutatási területei: a kőzetmechanika, az ásványvagyon-, nyersanyag-, és energiagazdálkodás, a rendszerelmélet, a energia- és gazdaságpolitika.
Kőzetmechanikai kutatásai a bányabiztosító berendezések és szerkezetek szilárdságtanilag megalapozott méretezésével foglalkoztak. Ez hatással volt a bányaművelés gazdaságosságának és biztonságának növelésére. Az energiagazdálkodás területén a magyarországi ásványvagyon úgynevezett műrevalóságának reális megítélésében segítenek. Energiapolitikai munkássága során rendszerelméleti segítséggel alapozta meg e gazdasági ág fejlesztésének elősegítését.[6] Munkáit elsősorban magyar, angol és orosz nyelven adta közre.
Több egyetemi szak elindításában vett részt: a BME-n a nukleáris mérnök-fizikus, illetve az energetikus szak, illetve a mai Budapesti Corvinus Egyetemen a szolgáltatási menedzsment szak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.