szervetlen vegyület From Wikipedia, the free encyclopedia
A kálium-szulfát (K2SO4) egy a kálium kénsavval alkotott sója, mely fehér, vízben jól oldódó kristályos port alkot. Nem gyúlékony anyag. Elsősorban műtrágyaként alkalmazzák.
Kálium-szulfát | |
Kálium-szulfát | |
Más nevek | Kálium-szulfát, E515 |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7778-80-5 |
PubChem | 24507 |
RTECS szám | TT5900000 |
Gyógyszerkönyvi név | Kalii sulfas |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | K2SO4 |
Moláris tömeg | 174,259 g/mol (anhidrát) |
Megjelenés | fehér, kristályos por |
Sűrűség | 2,66 g/cm³, anhidrát[1] |
Olvadáspont | 1069 °C (1342 K) |
Forráspont | 1689 °C (1962 K) |
Oldhatóság (vízben) | 11,1 g/100 ml (20 °C) 12 g/100 ml (25 °C) 24 g/100 ml (100 °C) |
Oldhatóság | kissé oldódik glicerinben oldhatatlan acetonban, etanolban, szén-diszulfidban |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | rombos |
Veszélyek | |
MSDS | External MSDS |
Főbb veszélyek | Irritáló |
R/S mondatok | Nincs |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 6600 mg/kg |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kálium-biszulfát kálium-szulfit kálium-biszulfit kálium-perszulfát |
Azonos anion | lítium-szulfát nátrium-szulfát magnézium-szulfát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Már a 14. század óta ismerik, többek közt Glauber, Boyle és Tachenius is leírta. A 17. században arcanuninak, vagy kettős sónak is nevezték, mert savas és lúgos só keverékének tekintették.
A kálium-szulfát számos ásványban megtalálható:[2]
Néhány ásványból, például a kainitből elég könnyen kivonható, mert a többi só kevésbé vízoldékony.
Kálium-klorid hozzáadásával a kieserit-ből (MgSO4·H2O) magnézium-klorid, és vízben oldott kálium-szulfát keletkezik.
A Földön előforduló káliumsók tengerek és tavak bepárlódása révén keletkező üledékekből származnak. A Föld káliumsó-készlete mintegy 250 milliárd tonnára tehető (kálium-oxid-egyenértékben kifejezve), ebből mintegy 9,4 milliárd tonnát lehet gazdaságosan kiaknázni. Az évi káliumsó-felhasználás 25 millió tonna (K2O) körüli érték, ennek mintegy 95%-a kálium-klorid.[4]
A kálium-szulfát csak kis mennyiségben fordul elő közvetlenül hasznosítható formában (arkanit) Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban, sokkal elterjedtebb kettős sóiként (pl. glaserit, kainit, langbeinit, leonit, polihalit, schönit, szingenit). A kálium-szulfát előállított és felhasznált mennyisége meghaladta az 1,5 millió tonnát kálium-oxid-egyenértékben kifejezve 1986-ban és 1987-ben.[5] Ipari előállításának módszere attól függően változik, hogy az adott helyen melyik ásványi formája hozzáférhető. A kitermelt ásványokat kémiai eljárások és tisztítási (kristályosítási) műveletek kombinációjával alakítják át kálium-szulfáttá. A legfontosabb eljárások az alábbiak:[5][6][7]
Ez az eljárás az alapja a Mannheim- ill. a Hargreaves-módszernek. Ezt a két eljárást azokban az országokban használják, ahol nagy mennyiségben található kálium-klorid, de természetes szulfátsókból kevés van.
A langbeinit elsősorban Új-Mexikó államban (USA) található nagy mennyiségben. A schönit-alapú eljárás kiindulóanyaga a németországi sótelepekben található magnéziumásvány, a kieserit. A reakció során a kálium-klorid kieserittel reagál és schönit képződik, amely továbbreagál a kálium-kloriddal:
Kálium-klorid és nátrium-szulfát reakciója két lépcsőben játszódik le. Először glaserit keletkezik, majd további kálium-klorid hatására kálium-szulfát képződik:
A kálium-szulfát anhidrát változata valójában kettős, hatoldalú piramisszerű kristályrácsot alkot, de besorolása rombos. A kristályok átlátszóak, nagyon kemények, valamint sós, kesernyés ízűek. Vízben jól oldható, kálium-hidroxidban és etanolban nem oldékony.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.