I. Constantinus római császár
a Római Birodalom császára / From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin[1] (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ez a szócikk a római császárról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Konstantin (egyértelműsítő lap). |
Nem tévesztendő össze a következővel: I. Constantius római császár. |
I. Constantinus | |
Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus | |
IMPERATOR CAESAR FLAVIVS CONSTANTINVS PIVS FELIX INVICTVS AVGVSTVS | |
Constantinus látomása, Raffaello Sanzio: In hoc signo vinces (freskó részlet) | |
A Római Birodalom augustusa | |
Uralkodási ideje | |
306. július 25. – 337. május 22. (30 évig) | |
Elődje | Constantius Chlorus |
Utódja | II. Constantius, II. Constantinus, Constans |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Constantinus-dinasztia |
Született | kb. 272. február 27. Naissus |
Elhunyt | 337. május 22. (65 évesen) Nicomedia |
Nyughelye | Szent Apostolok temploma (Konstantinápoly) |
Édesapja | Constantius Chlorus |
Édesanyja | Flavia Iulia Helena |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Minervina (?-307) Fausta Flavia Maxima (307-326) |
Gyermekei | Crispus II. Constantius II. Constantinus Constans |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Constantinus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csapatai 306. július 25-én kiáltották ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig (337) uralkodott.
Európában ma leginkább a - keresztény egyház vezető püspökei és a császár között lezajlott tárgyalásoknak és kiegyezéseknek köszönhetően - 313-ban kiadott Mediolanumi, ismertebb nevén milánói ediktumról, (amely a Római Birodalomban elsőként engedélyezte a keresztény vallást) és a 325-ben tartott első nikaiai zsinaton kiadott Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum elnevezésű keresztény hitvallásról ismert; mindkettő fontos lépést jelentett a kereszténység elterjedésében. Lactantiustól és Kaiszareiai Euszebiosztól kezdve napjainkig sokan őt tartják az első keresztény császárnak, bár hite felől kétségek merülnek fel, mivel csak halálos ágyán - vagy még ott sem - vette fel a kereszténységet.