Szent Sír-templom

	Szent Sír-templom
Vallás	kereszténység
Egyházmegye	Jeruzsálemi ortodox egyház; Jeruzsálemi latin patriarchátus;
	Építési adatok
Építése	326–335 ; (később többször újraépítve)
Stílus	román, barokk
Építtetője	Nagy Konstantin
Felszentelés	335
	Alapadatok
Befogadóképesség	8000
Hosszúság	120 m
Szélesség	70 m
Település	Jeruzsálem óvárosa
	Elhelyezkedése
	Szent Sír-templom Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
	é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egyik temploma Jeruzsálem óvárosában. Magába foglalja Jézus Krisztus feltételezett keresztre feszítésének^[1] és egyben közeli sírjának, valamint a keresztények szerint a feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Gyors adatok

Bezárás

A templom

A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.^[2]

Korai története

Jeruzsálem a zsidó lázadás és a rómaiak 70-ben történt ostromát követően elpusztult. 130-ban Hadrianus római császár megkezdte Aelia Capitolina néven egy új város építését itt. 135 körül elrendelte, hogy építsenek itt egy Iuppiternek vagy a Vénusznak szentelt templomot.^[3]^[4]^[5] Ez a római templom a 4. század elejéig megmaradt.^[6]^[7]

A 4. században Konstantin császár körülbelül 326-ban rendelte el, hogy a Jupiter/Vénusz templomát keresztény templommal helyettesítsék. Az új templomot 335-ben szentelték fel.

A Konstantin-templomot 614-ben a perzsák felégették, amikor II. Huszrau szászánida király megszállta Jeruzsálemet. 630-ban I. Hérakleiosz császár újjáépítette a templomot, miután visszafoglalta a várost.^[8]

Miután Jeruzsálem iszlám fennhatóság alá került, keresztény templom maradt, a korai muszlim uralkodók védték a város keresztény helyeit, megtiltva azok elpusztítását vagy lakóhelyként való felhasználását. De az épület súlyos károkat szenvedett egy 746-os földrengés következtében.^[8]

A 9. század elején egy újabb földrengés megrongálta a templom kupoláját. A károkat 810-ben I. Tamás jeruzsálemi pátriárka helyreállítatta. 841-ben a templom tűz által sérült. 938-ban egy újabb tűzvész rongálta meg a bazilika belsejét. 966-ban a muszlim hadseregek veresége miatt Szíria térségében lázadás tört ki, amit megtorlások követtek. A bazilikát ekkor ismét felgyújtották.

1009-ben al-Hakim fátimida kalifa elrendelte a templom teljes lerombolását a palesztinai és egyiptomi keresztény imahelyek elleni kampánya részeként.^[9] A keresztény Európa megdöbbenéssel és a zsidók kiutasításával reagált, majd a későbbi keresztes hadjáratok következtek.^[10]^[11]

1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a második és a harmadik keresztes hadjárat között, 1187-ben muszlim kézre került.^[2]

Galéria

A templom
Templombelső
Szerzetes a templomban
Zarándokok a templomban
Edicule, „Jézus sírja”
Jézus sírjának feltételezett záróköve

Jegyzetek

[1]
Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. november 4.). ISBN 963-548-662-6
[2]
Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
[3]
Murphy-O'Connor, Jerome (2010. november 4.). „The Argument for the Holy Sepulchre”. Revue Biblique.
[4]
Taylor, Joan E. (1998. november 4.). „Golgotha: A Reconsideration of the Evidence for the Sites of Jesus' Crucifixion and Burial”. New Testament Studies.
[5]
Allison, Dale. The Resurrection of Jesus. Bloomsbury, 142. o. (2021. november 4.)
[6]
Rudd, Steve: The Temple in Jerusalem over the threshing floor which is presently under the Al Kas fountain. Bible.ca . (Hozzáférés: 2018. november 29.)
[7]
Corbo, Virgilio. Il Santo Sepolcro di Gerusalemme (olasz nyelven). Franciscan Press, 34–36. o. (1981)
[8]
Kroesen, Justin. The Sepulchrum Domini Through the Ages: Its Form and Function. Leuven, 11. o. (2000). ISBN 978-9042909526
[9]
Jerusalem, Israel, Petra & Sinai. DK. 2016 [2000]. ISBN 978-1-4654-4131-7.
[10]
Bokenkotter, Thomas. A Concise History of the Catholic Church. Doubleday, 155. o. (2004). ISBN 0-385-50584-1
[11]
MacCulloch, Diarmaid. A History of Christianity: The First Three Thousand Years. Penguin Books Limited, 1339. o. (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0141957951

Források

Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4

Kapcsolódó szócikkek

Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Kereszténységportál
Történelemportál

[1] [1]
Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. november 4.). ISBN 963-548-662-6

[Benda-2] [2]
Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)

[3] [3]
Murphy-O'Connor, Jerome (2010. november 4.). „The Argument for the Holy Sepulchre”. Revue Biblique.

[4] [4]
Taylor, Joan E. (1998. november 4.). „Golgotha: A Reconsideration of the Evidence for the Sites of Jesus' Crucifixion and Burial”. New Testament Studies.

[5] [5]
Allison, Dale. The Resurrection of Jesus. Bloomsbury, 142. o. (2021. november 4.)

[6] [6]
Rudd, Steve: The Temple in Jerusalem over the threshing floor which is presently under the Al Kas fountain. Bible.ca . (Hozzáférés: 2018. november 29.)

[Corbo-7] [7]
Corbo, Virgilio. Il Santo Sepolcro di Gerusalemme (olasz nyelven). Franciscan Press, 34–36. o. (1981)

[Kroesen-8] [8]
Kroesen, Justin. The Sepulchrum Domini Through the Ages: Its Form and Function. Leuven, 11. o. (2000). ISBN 978-9042909526

[9] [9]
Jerusalem, Israel, Petra & Sinai. DK. 2016 [2000]. ISBN 978-1-4654-4131-7.

[10] [10]
Bokenkotter, Thomas. A Concise History of the Catholic Church. Doubleday, 155. o. (2004). ISBN 0-385-50584-1

[11] [11]
MacCulloch, Diarmaid. A History of Christianity: The First Three Thousand Years. Penguin Books Limited, 1339. o. (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0141957951

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

Szent Sír-templom


Vallás	kereszténység
Egyházmegye	Jeruzsálemi ortodox egyház Jeruzsálemi latin patriarchátus
Építési adatok
Építése	326–335 (később többször újraépítve)
Stílus	román, barokk
Építtetője	Nagy Konstantin
Felszentelés	335
Alapadatok
Befogadóképesség	8000
Hosszúság	120 m
Szélesség	70 m
Település	Jeruzsálem óvárosa
Elhelyezkedése
Szent Sír-templom Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″31.778444444444, 35.22975

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség