Hermina út
Budapest egyik közútja a XIV. kerületben From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hermina út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. A Thököly útnál a Gizella útban folytatódik, a Kacsóh Pongrác útnál az Állatkerti körútban. Nevét Hermina Amália főhercegnő (1817–1842) után kapta az 1850-es években.
| Hermina út | |
 | |
| 1895 körül | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Herminamező, Istvánmező, Városliget |
| Névadó | Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália |
| Korábbi nevei | Május 1. út (1951–1990) |
| Irányítószám | 1146 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 1,3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Hermina út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 05′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hermina út témájú médiaállományokat. | |
1842-ben kezdődött a Hermina-kápolna építése József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére. Az átadására 1856-ban került sor és addigra a környék telkein jómódú pesti polgárok villái álltak. Az első villatulajdonos Bartl János kávés volt. Már ebben az időben is lóvasút kötötte össze az utat a Belvárossal. 1869-ben kezdte meg működését a környék első iskolája a kápolna mellett. 1873-ban Budapest létrejöttekor a VII. kerület része lett. A kápolnával szemben a Városligetben állt a Közlekedésügyi Csarnok az 1896-os budapesti millenniumi kiállítás keretében. 1899. május 1-jén itt nyílt meg a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum.
1902-ben a Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatának (Fehér Apácák) a Hermina úti kolostoruk lett az anyaházuk. Ugyan ebben az évben készült el az Erzsébet Nőiskola épülete az István út és a Hermina út sarkán. 1906-től közlekedett a 25-ös villamos a Városliget és a Boráros tér között, amelynek a távolabbi végállomása többször változott az idők folyamán. 1918. október 31-én a Róheim-villában gyilkolták meg Tisza István korábbi miniszterelnököt. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett.
A második világháború alatt, 1944-ben a Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte és Budapest ostromakor is sok környékbeli civil lett a harcok áldozata. 1951-ben a Rákosi-korszakban Május 1. útra változtatták az út nevét. 1972-ben megszűnt a 25-ös villamos, átmenetileg pótlóbusz járt helyette a vonalon. 1977 májusában a 72-es trolibusz váltotta a villamospótlójáratot. 1990-ben visszakapta eredeti nevét.
2016–17-ben a Liget-projekt keretében bezárták és lebontották a Közlekedési Múzeumot. A projekt eredeti tervei szerint itt épült volna fel az új múzeum, de tényleges tervezés során jöttek rá, hogy az új épület nem lenne megfelelő méretű a gyűjteménynek. Az új tervek szerint a múzeum az Északi Járműjavító helyén épül fel.
Híres lakói
- Balás Béla (1863–1944) ügyvéd, Zala vármegye főispánja (47.)
- Bartl János (1796–1870) kávés, vendéglős (55.)
- Farkas Mihály (1904–1965) kommunista politikus, honvédelmi miniszter (43.)
- Fodor Ármin (1862–1944) bíró, jogtudós, kúriai tanácselnök (8/a)[1]
- Gyukits Gyula (?–?) kalapgyáros (4.)
- Lipták Pál (1874–1926) mérnök, üzletember, államtitkár (3.)
- Lukács György (1865–1950) politikus, vallás- és közoktatási miniszter (49.)
- Róheim Géza (1891–1953) néprajzkutató (45.)
- Tisza István (1861–1918) politikus, miniszterelnök (45.)
A Thököly út és az Ajtósi Dürer sor között
- 3. – Lipták Villa
1924–25-ben épült városi palota. Az épületet Lipták Pál (1874–1926) mérnök, üzletember, államtitkár tervezte és építtette saját magának. Az 1930-as években Kaszner János csempe- és műkőgyáros tulajdonában volt. A második világháború előtt egy ideig dr. Barinkai Ferencné leánynevelő intézete működött a házban. A háború után diákkollégiumnak foglalták le, majd a Magyar–Szovjet Baráti Társaság székháza volt. Ezt követően rendőrségi központ, végül kerületi úttörőház lett. 1994-től Zeg-Zug Zuglói Gyermekház néven működött. 2008-ban a Cserepesház Zuglói Művelődési Ház tagintézménye lett. 2011. június 30-tól az építtető előtt tisztelegve Lipták Villa néven működik.[2][3]
- 7. – Rendelőintézet
1912-ben Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján épült vakok otthonának. 1920-ban a második emeleten alakították ki a környék első moziját a Homérosz Mozgót. 1951-től rendelőintézetként funkcionál.[2]
- 9–15. – Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
1902-ben elkészült az Erzsébet Nőiskola épülete Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint szecessziós stílusban. Az 1948–49-es tanévben szétválasztották az általános iskolát és a gimnáziumot, amely 1950-tõl a Teleki Blanka Általános Leánygimnázium nevet vette fel. Az általános iskola Fővárosi Leányiskola néven működött tovább. A koedukált oktatást az 1959–60-as tanévben vezették be. 1991-ben elsőként vezette be az magyar–angol két tanítási nyelvű programot általános iskolai szinten. 1994-től a Városligeti Általános Iskola nevet vette fel.[4][5][6]
- 12. – Modern társasház
1932-ben épült Platschek Imre tervei alapján a kerület egyik első modern társasházaként.
- 18. – Villa (Ida utca 4.)
A villa 1914-ben Schannen Ernő és Schannen Artúr tervei alapján Gyukits Gyula a Gizella úti kalapgyár tulajdonosa számára épült.[7]
- 22. – Villa
1927-ben Bányai Tibor tervei alapján épült villa Székely Imre és felesége Nadler Gizella számára.[2]
Lipták Villa
(Hermina út 3.)
Rendelőintézet
(Hermina út 7.)
Városligeti Általános Iskola
(Hermina út 9–15.)
Modern társasház
(Hermina út 12.)
Gyukits-villa
(Hermina út 18. / Ida utca 4.)
Székely-villa
(Hermina út 22.)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A Városliget mellett
- 17. – Hermina Business Tower
1977 januárjában Tolnay Lajos és Herald László tervei alapján készült el a Metalimpex-Konsumex közös székháza. 2001 januárjában jelentős felújítás történt az ikertoronyokon, amely azóta Hermina Business Towers néven működik.[8][9][10]
- 19. – Budapesti Ferences Mária Missziós nővérek temploma
A Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulata (Fehér Apácák) 1899-ben kezdte meg magyarországi működését és 1902-től a Hermina úti kolostoruk lett az anyaházuk. Templomuk 1935–36-ban épült Lechner Jenő tervei alapján. 1936. december 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945-ben, Budapest ostromakor többen kerestek itt menedéket. Egy feldühödött szovjet közkatona ok nélkül kézigránátot dobott a pincébe sokakat megölve és megsebesítve. A szerzetesrend működését 1950-ben betiltották, csak az 1990-es években költözhettek vissza a templomba.[11]
- 21. – Vakok Állami Intézete
1842-ben Neszwarba Antal Pesti Serfőző Céhének Remetelak nevű sörháza állt itt, az udvarban egy kúttal. A Fehér Apácák 1902-ben vették meg a területet miután sok kisebb-nagyobb épületet lebontottak a telken. A zárdaház 1926-ban készült el. A korábbi rendházban a Vakok Állami Intézetének férfiotthona működik.[2][11]
- 23. – Liszt Ferenc Általános Iskola
A XIV. kerület legrégibb iskolája 1869-ben itt kezdte meg a működését. 1873-ban 116, 1902-ben már 638 diák járt az elemibe. 1910-ben Hild József tervei alapján romantikus stílusban készült el a mai épület Bárczy István budapesti polgármester iskolaépítési programjának a keretében. Az 1950-es évek közepétől a tanulói létszám növekedése miatt bevezetésre került a délutáni tanítási rend is. 1960-ban az iskolaépület mögötti udvaron elkészült földszintes kis épülettel visszaállt a teljes délelőtti oktatás. 1968-től Ének-Zene Tagozatú Általános Iskola lett az intézmény. 1987-ben a Liszt Ferenc Társaság támogatásával az iskola felvette Liszt Ferenc zeneszerző nevét. 2002. december 15-én átadásra került az iskola új szárnya a régi épület eredeti tervéhez igazodva.[12][13]
- 23. – Hermina-kápolna
A kápolna Zugló legrégibb szakrális épülete. József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette, akinek ez a környék kedvelt sétahelye volt. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust. Ideiglenesen plébániaként is működött. 1937 után a Kassai téri templom vette át szerepét. Napjainkban orgonás szentmiséket tartanak a kápolnában vasárnaponként.[14][15]
- 25. – Ikervilla
Az 1930-as években Berger Károly tervei alapján épült ikervilla (az ikerépülete a Mimóza utcában található), amely Rádóczy János illetve Ács Imre részére készült.[2]
- 41. – Ikervilla
1939-ben Kotsis Iván tervei alapján épült modern ikervilla Zsembery Árpád, illetve a Ciklámen utca 4. szám alatti rész Miklósi Simon számára.[2]
Az 1990-es–2000-es években itt volt az Iraki Köztársaság Nagykövetsége. Néhány évvel ezelőtt elköltözött Budára, a Pasarétre.
- 43. – Villa
1932-ben épült kétlakásos ház Hajdú Ferenc és Bíró Endre vegyészmérnökök számára. 1946-ban a villát államosították és Farkas Mihály kommunista politikus, honvédelmi miniszter lakott itt 1948-ig.[2]
- 45. – Róheim-villa
1899-ben Pollák Manó tervei alapján épült villa Róheim Sándor fakereskedő és családja részére. Itt élt fiuk Róheim Géza (1891–1953) néprajtudós is. 1918-ban itt bérelt lakást Tisza István (1861–1918) miniszterelnök, akit a villában gyilkoltak meg. Különleges értéket képvisel a villa arab szobája és faburkolatos lépcsőháza. A második világháború után az ÁVH használta egy ideig, majd az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig állami szociális intézet működött az épületben mozgássérült tanuló fiatalok (14 és 30 év közötti fiúk illetve férfiak) számára.[2] Itt tanult 1987 elejétől 1990-ig Zemlényi Zoltán (bentlakóként, majd az utolsó tanévben bejáróként), aki erről a 'Kitiltottak' című könyvében, valamint a 'Törj át az üvegfalon!' című könyvének elején írt részletesen.
2016 decemberében kormánydöntés alapján a villa a Magyar Corvin-lánc Testület tulajdonába került.[16][17] Ekkori becslések szerint a villa felújítása mintegy három milliárd forintba került volna. 2018-ban és 2019-ben született kormánydöntések szerint viszont összesen mintegy hét és fél milliárdot kívánnak a beruházásra fordítani.[18]
- 47. – Sipeki-villa
1905 és 1907 között épült villa Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján sipeki Balás Béla (1863–1944) ügyvéd, politikus számára. Zsolnay-kerámiákkal díszített márványkandallója ipari műemlék. Az épületet Balás halála után a Vakok Országos Egyesülete örökölte. Napjainkban a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a székháza. A szövetség szervezeti átalakulásával 2005 óta a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete is az épületben működik.[2][19][20]
- 49. – Klasszicista villa
1905–06-ban épült klasszicista villa Lukács György (1865–1950) vallás- és közoktatásügyi miniszter számára. Eredetileg földszintes épület volt.[2]
- 51. – Villa
1896-ban Aigner Sándor tervei alapján épült villa Kobrák Mór cipőnagykereskedő számára.[2]
- 55. – Bauhaus villa
1934–35-ben épült Bauhaus villa Pogány Tivadar és felesége részére. Eredeti berendezéseit Kovács Zsuzsa iparművész tervezte.[2]
- 61. – Nyárilak
1894-ben épült nyárilak Milan Michal Harminc tervei alapján Lumnitzer Lajos kávés és vendéglős számára.[2]
Ferences Mária Missziós nővérek temploma
(Hermina út 19.)
Vakok Állami Intézete
(Hermina út 21.)
Hermina-kápolna
(Hermina út 23.)
Hermina-kápolna
(Hermina út 23.)
Róheim-villa
(Hermina út 45.)
Róheim-villa, Mór terem
(Hermina út 45.)
Róheim-villa, lépcső részlet
(Hermina út 45.)
Sipeki-villa
(Hermina út 47.)
.jpg)
_2.jpg)
Az első közösségi jármű a Hermina úton a lóvasút volt. 1906-től közlekedett a 25-ös villamos a Városliget és a Boráros tér között. A távolabbi végállomása többször változott. Járt a Közvágóhídig, illetve a Nagyvárad térig is. 1941. július 21-ig az Ajtósi Dürer soron közlekedett, utána a jobb oldali közlekedésre való áttérés előkészületei miatt végig haladt a Hermina úton és a Thököly úton folytatta az útját. A második világháború alatt Budapest ostroma előtt, 1944. szeptember 21-én járt utoljára. A háború után 1947. május 7-én indult újra és a Keleti pályaudvarig közlekedett. 1957. május 1-jétől tovább rövidült a vonala: a Thököly út és az Állatkert közötti szakaszra. 1972. október 31-én szűnt meg, mint villamosjárat a kisföldalatti bővítésére hivatkozva. 1977. május 2-ig villamospótló busz járt a vonalon. Azóta a 72-es trolibusz közlekedik erre.[21]
- Csomópontok
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
