1900-ban és 1901-ben is katonaként szolgált Nyitrán a 14. gyalogezrednél. Néhány költeménye is született itt tartózkodásakor.[8] Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt.
Dalszövegeket is írt, pl. Kacsóh PongrácJános vitéz című daljátékához is a szövegeket („Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.
1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben házasságot kötött még Herzl néven a római katolikus Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával.[9] 1906 februárjában bejelentette, hogy elhagyja az izraelita vallásfelekezetet, de nem nyilatkozott arról, hogy milyen vallásra kíván áttérni (22334/906 sz. 1906 február 5). Házasságukat 1917-ben felbontották.[10] 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött az özvegy Gács (Fröhlich/Frőhlich Ilona) Lillával (református), Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával.[11]
Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált.[12] Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott.[13] A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
Az asszony körül; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók arany könyvtára)
Naftalin. Bohózat; zene Szirmay Albert; Mozgó Könyvtár, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
Az édes teher (Budapest, 1909)
A masamód. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1913 (Fővárosi színházak műsora)
Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből; Nyugat, Budapest, 1913
Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1913 (Magyar könyvtár)
Egy operette története. Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1914 (Magyar könyvtár)
Heltai Jenő–Makai Emil: A királyné apródja. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1916 (Magyar könyvtár)
A kis cukrászda. Vígjáték; színpadi kiad.; Athenaeum, Budapest, 1923
Arcok és álarcok. Hat kis vígjáték; Athenaeum, Budapest, 1925
Színdarabok; Athenaeum, Budapest, 1927 (Heltai Jenő munkái)
A néma levente, Vígjáték; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Budapest, 1936
Az ezerkettedik éjszaka, Mesejáték; Athenaeum, Budapest, 1939
Egy fillér, Álomjáték; Széchenyi Rt., Budapest, 1940
Lumpáciusz Vagabundusz vagy A három jómadár; Johann Nestroy bohózatos mesejátéka után a mai színpadra átírta és versbe szedte Heltai Jenő; szerzői, Budapest, 1943
Amerikai párbaj. Vígjáték; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
Öt mesejáték; Szépirodalmi, Budapest, 1955
Szépek szépe (Budapest, 1955)
A néma levente és más színművek; Szépirodalmi, Budapest, 1960
Menazséria; Szépirodalmi, Budapest, 1962
A néma levente és más költői játékok; vál., szöveggond., utószó Petrányi Ilona; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar dráma gyöngyszemei)
János vitéz. Zenéjét Heltai Jenő verseire szerzette Kacsoh Pongrácz; szöveg Bakonyi Károly; prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
Antológia, esszé, mese, napló
Magyar humoristák. Anthológia az írók életrajzával; szerk. Heltai Jenő; Athenaeum, Budapest, 1920
A bölcsek köve. Mesék; vál., sajtó alá rend., utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1959
Zsoldos Andor: Theodor Herzl.Emlékezések; Herzl Tivadar Schüller Luise-hoz írott levelei, Heltai Jenő visszaemlékezései; szerk. Farkas Ervin; World Federation of Hungarian Jews, New York, 1981
Századelő. Tudósítás a Duna-parti Párizsból. Kötetben még meg nem jelent versek, jelenetek, szatírák; vál. Urbán V. László; Officina Nova, Budapest, 1994
Száztíz év – összegyűjtött versek (Papírusz Book Kiadó, 2002, szerk: Győrei Zsolt ISBN9789639263116)
Heltai Jenő breviárium (in: BudapestiNegyed – X. évf. 4. szám és XI. évf. 1. szám, 2002. tél és 2003. tavasz, szerk: Győrei Zsolt)
Te pajkos, kis kokott. Heltai Jenő Budapestje (Papírusz Book Kiadó, 2007, szerk: Győrei Zsolt ISBN9789639263345)
Négy fal között. Naplójegyzetek, 1944–1945; sajtó alá rendezte, szerk., jegyz. Tamás Zsuzsanna; Magvető, Budapest, 2017 (Tények és tanúk, 129.), ISBN9789631435320
Mert végtelen Allah hatalma... Válogatás Heltai Jenő török, arab és perzsa tárgyú írásaiból; szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Bp., 2017
A 111-es (1937)
Jaguár (1967)
Kiskirályok: 1. rész Family Hotel; 2. rész VII. Emmánuel és kora (1972)
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
