(1860–1904) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Binjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Binyamin Zeev Hertsl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus, a zsidó állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója
| Herzl Tivadar | |
 | |
| Született | בִּנְיָמִין זְאֵב הֶרְצֵל 1860. május 2.[1][2][3][4][5] |
| Elhunyt | 1904. július 3. (44 évesen)[1][8][2][3][4] Reichenau an der Rax[6] |
| Állampolgársága | osztrák–magyar[6] |
| Házastársa | Julie Naschauer (1868 – 1904. július 3.)[6] |
| Gyermekei | Hans Herzl |
| Szülei | Herzl Jeannette |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | elnök (1897–1904, Zsidó Világkongresszus) |
| Iskolái | Bécsi Egyetem (jogrendszer) |
| Kitüntetései | Erzsébetváros díszpolgára (2017) |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Herzl-hegy (1949–) |
 | |
| Herzl Tivadar aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pesten született[9] egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van, a helyet a múzeum falán emléktábla jelzi. Apja, Herzl Jakab (1835–1902), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette (1836–1911) volt. Neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.
1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.
Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban. Ebben javaslatot tett arra, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni.
Az első cionista kongresszust, 1897-ben Herzl Tivadar szervezte, később annak elnökévé is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, s azok igent mondtak kezdeményezésére, és elfogadták őt vezetőnek. Vámbéry Ármin beprotezsálta II. Abdul-Hamid oszmán szultánhoz,[12] akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben, a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
