(1930–2013) református püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Idősebb Hegedűs Loránt (Hajdúnánás, 1930. november 11. – Budapest, 2013. január 26.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1991-től 2002-ig, író, teológus. Döntő szerepe volt az első magyar református egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem létrehozásában.[1]
Hegedűs Loránt | |||||
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke | |||||
Hegedűs Loránt református püspök temetési szolgálat közben | |||||
Született | 1930. november 11. Hajdúnánás | ||||
Elhunyt | 2013. január 26. (82 évesen) Budapest | ||||
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Felekezet | kálvinizmus | ||||
Püspökségi ideje 1991 – 2002 | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Loránt témájú médiaállományokat. |
Apja dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizett. Érettségi után, 1949 és 1954 között a Budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait.
1954 és 1955-ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész, Ravasz László püspök mellett.[2]
Hegedűs az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a Rádiónál elsőként elesett forradalmi mártírok tiszteletére először ő húzta meg a Kálvin téri református templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek. A forradalom napjaiban a változást követelők mellé állt, az október 25-i véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé.[3]
November első napjaiban személyes fellépésével vette elejét, hogy fegyveresek törjenek be a templomba, megakadályozta, hogy azt is hadszíntérré tegyék. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Új köztemetőben.[3][4]
Hegedűsnek, a forradalmi eseményekben vállalt szerepe miatt a mellőzöttség jutott osztályrészül. Az 1958-ban meghirdetett klerikális reakció elleni harc jegyében,[5] az ÁEH a budapesti református teológián végzett fiatal lelkészeket a fővárosból száműzte. Ebben az évben Hegedűst a baranyai bányászvárosba, Komlóra rendelték szolgálatra, ahol egy pincelakásban lakott és bányászokat lelkigondozott. 1959-től Nagykörösön az esperesi hivatal adminisztrátora volt, mellette a környező tanyákon végzett hitoktatást. 1960-tól Monoron, 1962-től Alsónémedin szolgált.[3]
Ezt követően, több korábbi budapesti teológus társát, így Szabó Mihályt, Bóka Andrást és Czanik Pétert, követően Hegedűst is újra Baranyába helyezték, de ekkor már 20 évre. Hidas lelkipásztora lett, ahol a betelepített bukovinai székely közösség vezetőjévé vált 1963 és 1983 között. A Baranyában burjánzó egykézés szokása ellen már itt felemelte hangját, és ez számos későbbi prédikációjában megjelent.
Tudományos elismertsége ellenére, Hegedűs könyvei és cikkei – mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek – évtizedekig nem jelenhettek meg, doktorátusát nem engedélyezték.
1983-1996 között a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora. 1991–1997 között a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki református egyházkerület püspöke volt.
Következetesen képviselte a Református Egyház megtisztulásának szükségességét, így a kommunista diktatúra alatt papi tisztséget betöltők átvilágításának kérdésében is határozottan állást foglalt. Nagy fontosságot tulajdonított az egyházi iskolák újraindításának, nagy szerepet vállalt a Károli Gáspár Református Egyetem elindításában.
Püspök-elnöksége alatt került sor a II. János Pál pápával való debreceni találkozóra 1991-ben, amikor a pápa megkoszorúzta a gályarab prédikátorok debreceni emlékművét, és istentiszteleten vett részt a Debreceni Nagytemplomban.
A MIÉP-hez köthető Magyar Út Körök mozgalom tiszteletbeli elnökévé választották 1998-ban.
1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, 1999–2003-ig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, majd tiszteletbeli professzora. Kolozsvárott díszdoktorrá avatták.
1993. április 3-án, Budapesten a Kálvin téri Református Templomban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökeként a Dunamelléki református egyházkerület presbiteri konferenciájának keretében ő mondta az emlékbeszédet a Washingtonban elhunyt Bay Zoltán, a világhírű magyar tudós és Bay József templomépítő református lelkész fia hazatért hamvai felett.[6]
Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydneyben és Kolozsvárott.[7]
2004-től, nyugdíjba vonulása után a Hazatérés Temploma (Szabadság téri Református Egyházközség) örökös lelkipásztorává választotta, ahol amikor egészségi állapota engedte, lelkészi szolgálatot végzett.
2006-ban elsőként kapta meg a Hajdúnánás Városáért kitüntető díjat, majd 2011-ben szülővárosa díszpolgára lett.
Temetése 2013. február 16-án, szombaton,13 órakor volt Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben.[8]
Felesége, dr. Illés Zsuzsanna, akitől négy gyermeke született:[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.