(1868-1945) irodalomtörténész, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia
Gábor Ignác, született Lederer Ignác[1] (Komlós, 1868. április 13. – Budapest, 1945. január 10.[2]) irodalomtörténész, műfordító.
Gábor Marianne festőművész és Gábor György író apja.
Gábor Ignác | |
Született | Lederer Ignác 1868. április 13. Abaújkomlós |
Elhunyt | 1945. január 10. (76 évesen) Budapest |
Álneve | Ignis |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Raiss Izabella Lucia |
Gyermekei | Gábor György
Gábor Judit Gábor Marianne |
Foglalkozása | irodalomtörténész, műfordító |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Ignác témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lederer Gábor és Klein Sarolta fia. A gimnáziumot Losoncon, az egyetemet Budapesten és a párizsi Sorbonne-on végezte. Az 1900-as évek elején a budapesti Munkácsy Mihály utcában fiúnevelő intézetet alapított, melyet évtizedeken át vezetett. 1909-ben létrehozta és öt éven át vezette a Vándordiák Egyesületet (turistaegyesület), szerkesztette a Vándordiák Évkönyvet. Az első világháború idején diákszociális akciókat irányított. 1918–19-ben megindította és szerkesztette a Forradalmi Könyvtár c. sorozatot. Verstani tárgyú munkái élénk vitákat váltottak ki. Több költői munkát, köztük az ó-izlandi Edda-dalokat és héber költők műveit fordította magyarra. Fordított még szanszkritból (pl. Mritsakatika c. dráma), hollandból (Multatuli), franciából és olaszból is. Bánóczi Józseffel együtt szerkesztette a Népszerű Zsidó Könyvtár c. sorozatot. E sorozat részeként jelent meg az 1920-as évek elején a humanizmus korának itáliai zsidó költőjéről, Manoellóról (Imánuel Haromí) írt monográfiája.
Negyvenéves korában, 1908-ban vették fel a Reform páholyba, később a Március, majd a Világosság páholy munkájában vett részt.
A nyilasok – veje, Rónai Mihály András családjával együtt – 1945. január 10-én a budapesti Liszt Ferenc téren (más forrás szerint Lövölde téren[3]) agyonlőtték. Feleségét, született Raiss Izabella Luciát szintén nyilasok ölték meg (Gönyű, 1944. december 10.)[3][4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.