(1943–) festő, grafikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Gergely Árpád (Bábca, 1943. augusztus 4. –) festő és grafikus.
Gergely Árpád | |
2011-ben | |
Született | 1943. augusztus 4. Bábca |
Nemzetisége | magyar |
Stílusa | szürrealista, realista, naturalista |
Iskolái | Erkel Ferenc Ipariskola |
Mestere(i) | Autodidakta |
Aki hatott rá | Deák Ébner Lajos, Székely Bertalan, id. Markó Károly |
Aki(k)re hatott | Tóth Attila, Kocsis Katalin, Vereb László |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely Árpád témájú médiaállományokat. |
Az erdélyi Szilágy megye Bábca nevű falujában született. Édesanyja Nagy Margit varrónő, édesapja Gergely Árpád szobafestő. Testvére Gergely Tibor. 1946 óta édesanyja szülőfalujában, a Heves megyei Csányban él és dolgozik. Az általános iskolát is itt végezte el. Tanárai nemigen értékelték a rajz és a festészet iránt mutatott érdeklődését.
13 éves volt, amikor kitört az 1956-os forradalom, és mint az eseményekre kíváncsi gyermek, mindig ott volt, ahol a falun belüli forradalmi események történtek. Ezért később a középiskoláktól minden fórumon eltanácsolták.
Egy év kihagyás után jutott be a gyöngyösi Erkel Ferenc Ipariskolába, ahol a kőműves szakmát sajátította el. Az építőiparban eltöltött első években a szakma sajátosságai miatt „ládába" került az ecset és a ceruza. Kétéves sorkatonai szolgálatát Verpeléten, Nagyatádon és Nagykanizsán, páncélos alakulatoknál teljesítette, mint harckocsivezető. A katonaévek után egy-két évig kőművesként dolgozott két kisiparosnál is, majd saját lábra állva önálló építőipari vállalkozásba kezdett.
1968-ban megházasodott, felesége Józsa Zsuzsanna. Ezután nyílt lehetőség a festészettel komolyabban foglalkozni. Rengeteg olajképet festett. Kezdetben az expresszionizmus jellemezte festészetét, majd a realizmus és a szürrealizmus vált uralkodóvá vásznain. 1977-ben Zamárdiban megismerkedett és jó barátságba került Szobota István festőművésszel, akitől a naturális festészet fortélyait (és ezen belül is az vadon élő állatok festői ábrázolását) sajátította el. 1979-ben egy siófoki barátja, Kollár László közbenjárására az akkori Dél-balatoni Kulturális Központ[1] megrendezte első nagyszabású egyéni kiállítását, amit további, csaknem negyven kiállítása követett idehaza és Németországban.
1980-ban felhagyott a vállalkozói tevékenységgel, és azóta csak a festészettel foglalkozik hivatásszerűen. 1981-ben, másik öt művésszel együtt, megalakította az ETALON csoportot, amelynek bázisa és fő kiállítási helye Budapesten a Vízivárosi Galéria volt.[2] Németországi kiállításait Bertold Heimbürge festőművész és galériatulajdonos segítségével rendezi. Faliképeit idehaza és Németországban, középületekben festette.
Grafikai munkái közül érdemes megemlíteni Csány község, valamint Szántód címer és zászlótervét, melyek a települések hivatalos jelképei lettek.[3][4]
Legnagyobb vászonra festett munkája A szakadék, Csány község tulajdonába került, a festő ajándékaként.
Tanítványai közül Tóth Attila szürrealista festészete közelít leginkább mestere művészeti felfogásához.
Gergely Árpád autodidakta festő. Festészetét két nagy irányzat, a szürrealizmus és a realizmus határozza meg. Portré festészete pedig a naturalizmust talaján áll. Jelenleg is alkot. A valós kiállítások helyett, ma már a sokkal célszerűbb, többekhez eljutó virtuális tárlatokra helyezi a hangsúlyt
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.