(1930–2009) magyar író, irodalomtörténész From Wikipedia, the free encyclopedia
Tüskés Tibor (Szántód, 1930. június 30. – Pécs, 2009. november 11.) magyar író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
| Tüskés Tibor | |
 | |
| Született | 1930. június 30.[1] Szántód |
| Elhunyt | 2009. november 11. (79 évesen)[1] Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szemes Anna (h. 1953–1989) Dr. Nagy Anna (h. 1990 k.–2009) |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1952, történettudomány, hungarológia) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Pécsi köztemető |
 | |
| Tüskés Tibor aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés Tibor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Tüskés Tibor és Takáts Gyula, 1960, Bece-hegy; Fodor András felvétele |
A nagykanizsai Állami Elemi Népiskola elvégzése után 1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizett. Magyar–történelem szakos tanári diplomáját a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 1952-ben. Pályáját Dombóváron kezdte, a Gőgös Ignác Gimnáziumban. („Ott kezdtem tanítani, osztályfőnök, kollégiumi nevelő voltam, irodalmat, történelmet, még biológiát is tanítottam. Tíz év alatt nem tanultam annyit, mint abban a pályakezdő évben.”)
1953–1973 között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára, már tanári munkája mellett is élénk kulturális szervezőmunkát folytatott, számtalan könyv, tanulmány, cikk szerzője volt. 1959–1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a Jelenkornak volt első, igazán meghatározó főszerkesztője, ahol a szerkesztés során erőteljesen érvényesítette esztétikai értékítéletét a hivatalos irányzattal szemben. Az ellenzékinek számító írók (Kodolányi János, Weöres Sándor, Mészöly Miklós) műveinek közlése miatt leváltották.
1963-tól a Magyar Írószövetség tagja, tíz éven át a kritikai szakosztály vezetőségi tagja, 1971-től a Művészeti Alap, 1985-től a Berzsenyi Dániel Társaság tagja. 1987-től a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke.
1973-tól mintegy másfél évtizeden keresztül munkatársa volt előbb a Pécsi Városi Könyvtárnak, majd a Baranya Megyei Könyvtárnak. Saját szavai szerint itt talált „menedéket” a támadások ellen.
Munkássága nyomán ez a jótékony menedék irodalmi, tudományos műhellyé fejlődött, amelyben persze hasonlóan nagy jelentősége volt a szintén idekerült barátjának, Csorba Győzőnek is. Igazából sosem szűnt meg szerkesztő lenni, amit utóbb az is bizonyított, hogy 1985-ben az ő vezetésével indult útjára az akkori Baranya Megyei Könyvtáron belül a Pannónia Könyvek sorozat, majd a rendszerváltás után elvállalta a Somogy című irodalmi lap főszerkesztését.
Mindeközben hihetetlenül termékeny volt irodalom- és kultúrtörténészként is. Fontos és alapos monográfiákat írt kedves szerzőiről, többek között Kodolányi Jánosról, Nagy Lászlóról, Pilinszky Jánosról, Illyés Gyuláról, Rónay Györgyről és Veres Péterről.
Szervezőmunkájának legékesebb bizonyítéka az hatalmas levelezési anyag, amit átadott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Élete utolsó két évében a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának tiszteletbeli elnökeként továbbra is Pécs irodalmi életét szervezte lelkesen, új és új ötletektől vezérelve.
Halála után róla nevezték el a szántódi könyvtárat.
Első felesége (1953–1989 között) Tüskés Tiborné Szemes Anna (1930–2020. augusztus 23.) volt.[2] Második felesége Dr. Nagy Anna (h. 1990. k.-2009). Fia Tüskés Gábor irodalomtörténész, egyetemi tanár, lánya Tüskés Tünde szalmafonó népművész, középiskolai angoltanár. Unokái Tüskés Anna (1981–) irodalomtörténész, művészettörténész, Tünde leányának gyermekei: Tóth Bálint Péter (1985–), Tóth Borbála (1986–) és Tóth Márton (1991–).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
