navarrai királyi hercegnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Foix Germána (Mazères, 1486/88/90/92 – Llíria/Liria, Valenciai Királyság, 1536. október 15.[1]/1537[2]/1538. október 15.[3][4][5][6]), teljes neve: Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula), franciául: Germaine Ursule de Foix, olaszul: Germana di Foix (Fuxa), spanyolul: Úrsula Germana de Foix (Fox), katalánul: Germana de Foix, baszkul: Germana Foixkoa, németül: Germaine von Foix, okcitánul: Germana de Fois,[7] navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[8] királynéja. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére, valamint Aragóniai Beatrix magyar királyné unokahúga, aki Germána apjának volt a másodfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.
| Foix Germána | |
| Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula) Navarrai Germána | |
 | |
| Aragóniai Királyság királynéja | |
| Germana de Foix (Fox) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1506. március 22. – 1516. január 25. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Katolikus Izabella |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Valenciai Királyság alkirálya | |
| Germana de Foix (Fox) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1521. – 1536. október 15./1537/1538. október 15. | |
| Elődje | Diego Hurtado de Mendoza |
| Utódja | Calabriai Ferdinánd |
| Nápolyi Királyság királynéja | |
| Germana di Foix (Fuxa) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1506. március 22. – 1516. január 25. | |
| Elődje | Katolikus Izabella |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Navarrai Királyság (Felső-Navarra) királynéja | |
| Germana de Foix/Germana Foixkoa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1513. március 23. – 1516. január 25. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Juana Enríquez |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Foix-ház (Foix–Grailly-ház) |
| Született | 1486/88/90/92 Mazères |
| Elhunyt | 1536. október 15./1537/1538. október 15. (50 évesen) Llíria/Liria, Valenciai Királyság |
| Nyughelye | Monestir de Sant Miquel dels Reis |
| Édesapja | Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja (1450 után–1500) |
| Édesanyja | Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493) |
| Testvére(i) | Gaston de Foix-Nemours |
| Házastársa | 1. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király (1452–1516) |
| Házastársa | 2. Brandenburgi János valenciai alkirály (1493–1525) |
| Házastársa | 3. Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550) |
| Gyermekei | 1. férjétől: 1. János (1509–1509) Házasságon kívüli kapcsolatából: 2. Izabella (1518–1537) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Foix Germána témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt.
Germána hercegnő korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak a zsenge életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta.
1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték (blois-i szerződés). Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét, Szép Fülöp osztrák főherceget Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így kiszabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre egymástól. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval.[9]
A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú,[10] János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.
Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel, és szívesen látott volna a kasztíliai és aragón trónon a másik Habsburg-unokája, az idősebb és Hispánián kívül nevelkedő Károly helyett.
A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai hercegnőnek született Germána királyné apródja volt. 1512-ben Aragóniai Ferdinánd a felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát,[11] és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.
1516-ban Germána megözvegyült, és a „mostohaunokája”, az elhunyt férjének, Aragóniai Ferdinándnak az utóda, az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta őt egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb leánya.
Második férjének halála (1525) után harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint állítólag mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy leánya született, akit Izabellának nevezett el, és aki infánsnőként volt számon tartva.[12] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, itt élt haláláig.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
