Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg

Aragóniai Ferdinánd (Andria, 1488. december 15. – Valencia, 1550. október 26.), olaszul: Ferdinando d'Aragona, katalánul: Ferran d'Aragó, spanyolul: Fernando de Aragón, nápolyi királyi herceg és trónörökös, Calabria hercege, első házassága révén Valencia alkirálya. Foix Germána özvegy aragón királyné harmadik férje, Aragóniai Júlia montferrati őrgrófné édestestvére és Aragóniai Sarolta tarantói hercegnő féltestvére, valamint Aragóniai Beatrix magyar királyné unokaöccse.

Ez a szócikk a calabriai hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Ferdinánd (egyértelműsítő lap).

Aragóniai Ferdinánd
Nápolyi Ferdinánd Calabriai Ferdinánd
Nápolyi Királyság trónörököse
Ferdinando d'Aragona
Uralkodási ideje
1496. október 5. – 1501. szeptember
Elődje	Aragóniai Frigyes
Utódja	Valois-Orléans-i Klaudia
Valenciai Királyság alkirálya
Ferran d'Aragó/Fernando de Aragón
Uralkodási ideje
1526. augusztus – 1550. október 26.
Elődje	Foix Germána
Utódja	Lorenzo de Villarrasa
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Született	1488. december 15. Andria, Nápolyi Királyság
Elhunyt	1550. október 26. (61 évesen) Valencia
Nyughelye	San Miguel de los Reyes kolostor, Valencia
Édesapja	IV. Frigyes nápolyi király (1452–1504)
Édesanyja	Balzo Izabella andriai hercegnő (1468–1533)
Testvére(i)	Aragóniai Sarolta tarantói hercegnő Aragóniai Júlia montferrati őrgrófné
Házastársa	1. Foix Germána navarrai infánsnő, özvegy aragóniai királyné (1488/90/92–1538)
Házastársa	2. Mendozai Mencía cenetei őrgrófnő (1508–1554)
Gyermekei	Házasságon kívüli kapcsolatából: János Pál
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Ferdinánd herceg címere

IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia. Nyolcévesen lett a Nápolyi Királyság trónörököse, amikor apja 1496-ban nápolyi király lett. 1501-ben személyesen is megismerhette nagynénjét, a Magyarországról hazatérő Beatrix magyar királynét. Ugyanakkor 1501-ben a francia-spanyol szövetségkötés eredményeként apját elűzték a trónról, Ferdinánd trónörökös pedig II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király fogságába került. II. Ferdinánd unokája, Habsburg Károly, aki nagyapja halála után anyja, Őrült Johanna nevében uralkodott, 1526-ban összeházasította nagyapja özvegyével, Foix Germána királynéval, és kinevezte felesége mellé a Valenciai Királyság alkirályává. Germána királyné halála (1538) után továbbra is a Valenciai Királyságot kormányozta, és 1540-ben újranősült, feleségül vette Mendozai Mencía (1508–1554) cenetei őrgrófnőt, Rodrigo Díaz de Vivar de Mendoza cenetei őrgróf lányát és III. Henrik nassau–dillenburgi gróf özvegyét, aki túlélte őt. Egyik házasságából sem született gyermeke, csak egy házasságon kívüli fia, akit viszont életében nem törvényesített. Valenciai udvarában élt két gyermektelen húga is, Júlia özvegy montferrati őrgrófné és a hajadon Izabella (1500–1550) hercegnő, akik Nápoly elfoglalása után is anyjukkal maradhattak, majd Balzo Izabella nápolyi királyné halála (1533) után bátyjukhoz, Valenciába költöztek. Ferdinánd mindegyik nagykorúságot megért testvérét túlélte, mind a két húgát, mind pedig apja első házasságából származó nővérét, Saroltát. Ferdinánd csak pár hónappal élte túl kisebb húgát, Izabellát, és 1550. október 6-án halt meg Valencia városában. Miután törvényes utódokat nem hagyott hátra, így a nápolyi trónigényeket nővérének, Saroltának a gyermekei vitték tovább.

A valenciai San Miguel de los Reyes kolostorban helyezték végső nyugalomra első felesége, Foix Germána királyné mellé.

Gyermeke

• 1. feleségétől, Foix Germána (1488/90/92–1538) özvegy aragóniai királynétól, nem születtek gyermekei
• 2. feleségétől, Mendozai Mencía (1508–1554) cenetei őrgrófnőtől, Rodrigo Díaz de Vivar de Mendoza cenetei őrgróf lányától és III. Henrik nassau–dillenburgi gróf özvegyétől,^[1] nem születtek gyermekei
• Házasságon kívüli kapcsolatából ismeretlen ágyasától, 1 fiú:
  • János Pál, felesége Mária (–1535 után), Moncadai Vilmos Rajmundnak, Villamarchant bárójának a lánya, 2 gyermek:
    • Hugó, felesége Zatrillasi Anna
    • Lujza, férje Alfonso de España, 1 fiú

Jegyzetek

1. Mencía hercegnének az első házasságából egy fia született 1527 márciusában, aki csak néhány óráig élt.

Források

• Berzeviczy Albert: Beatrix királyné (1457–1508): Történelmi élet- és korrajz. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. Atheneum. 1908. Hozzáférés: 2017. január 27.
• Caro, Gaspare de. Ferdinando d'Aragona, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 3 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1961). Hozzáférés ideje: 2017. január 27.
• López-Ríos, Santiago. La educación de Fernando de Aragón, Duque de Calabria, durante su Infancia y Juventud (1488–1502), In: Salvador Miguel, Nicasio és Moya García, Cristina (szerk.): La literatura en la época de los Reyes Católicos (spanyol nyelven), Madrid / Frankfurt: Iberoamericana / Vervuert, 127–144. o. (2008). Hozzáférés ideje: 2017. január 27.

További információk

• Cawley, Charles: Sicily/Naples Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
• Marek, Miroslav: Ivrea (Naples) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
• Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. április 23.)

Előző Aragóniai Frigyes

Nápolyi trónörökös 1496 – 1501

Következő Valois-Orléans-i Klaudia

Előző Foix Germána

Valencia alkirálya 1526 – 1550

Következő Lorenzo de Villarrasa