Felsőtelekes
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Felsőtelekes község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. Közigazgatási területén található a rudabányai bányató és őshominida-lelőhely is.[6]
Felsőtelekes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1272 (első okleveles említés)[1] | ||
Polgármester | Orehóczki István (független)[2] | ||
Jegyző | Feketéné Tőzsér Erika | ||
Irányítószám | 3735 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 640 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 81,07 fő/km²[4] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266 m | ||
Terület | 8,45 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[5] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[5] | ||
Földrajzi kistáj | Rudabányai-hegység[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 24′ 24″, k. h. 20° 38′ 13″ | |||
Felsőtelekes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtelekes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A vármegye északnyugati részén helyezkedik el, a Galyaság tájegység déli peremén, a Telekes-patak nyugat-keleti irányú völgyében, Kazincbarcikától 22 kilométerre, a megyeszékhely Miskolctól 42 kilométerre északra. Területét délről a Rudabányai-hegység vonulatai, nyugatról a Putnoki-dombság nyúlványai határolják. A települést 200-300 méteres magasságú, részben erdőkkel fedett dombvonulatok övezik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szőlősardó, kelet felől Alsótelekes, délkelet felől Szuhogy, dél felől Rudabánya, nyugat felől pedig Kánó.
Csak közúton érhető el, Szuhogy vagy Kánó felől a 2607-es, Rudabánya felől pedig a 2609-es úton.
A település a legkorábbi időktől kezdve lakott, a közelben találták a rudabányai előembert (Rudapithecus hungaricus), de réz-, bronz- és vaskori leletek is előkerültek.
A mai település a 11-12. század fordulóján jöhetett létre, de vasolvasztó kemencék már korábban is álltak itt. Először 1272-ben említik a települést, Telekesként. A 15. században a csorbakői várhoz tartozott. 1454-ben említik először Felsőtelekes néven. A török időkben nem pusztult el, ellenben ritkán lakott területté vált. Lakói a reformáció idején megőrizték római katolikus hitüket.
A második világháború pusztításai megkímélték a települést, ugyanakkor 72 felsőtelekesi életét vesztette a máshol vívott harcokban.
A Rudabánya határában működő vasércbányák évszázadokon keresztül biztosítottak kereseti lehetőséget a felsőtelekesieknek, habár a helyiek emellett mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. A rudabányai vasércbánya 1985-ös bezárása után számos felsőtelekesi vándorolt el a településről, napjainkban pedig a helyiek többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán) dolgozik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 718 | 719 | 711 | 634 | 663 | 666 | 640 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 11,7%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 4,9% (24% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 9% református, 2% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 12,4% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[17]
A településen született Telekes Béla (1891-ig Klein, Felsőtelekes, 1873. május 4. – Budapest, 1960. október 28.) költő, műfordító, az Ady előtti költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagja. 1985-ben a művelődési ház falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére, a helyi általános iskola és egy utca is az ő nevét viseli.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.