Remove ads
Telekes község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
| Telekes | |||
 | |||
| Az alsótelekesi templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | vasvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Martinov Tamara (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9812 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 425 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 34″, k. h. 16° 46′ 02″ | |||
 Telekes
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Telekes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telekes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Vas vármegye déli részén fekszik, Kemeneshát tájegységben, a Sárvíz-patak völgyében, a Győrvár-Gersekarát közti 7442-es út mentén. A környék városai közül Vasvár 14, Zalaegerszeg 20, Körmend pedig 24 kilométerre található. Mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
1255-ben Telcus néven említik először. Neve a magyar telek főnévből származik, mely eredetileg trágyázott földet jelentett. 1282-ben Thelekus, ekkor Telekes-i Herbord elzálogosítja Gulach-i 8 ma Káld)birtokait.1293-ban Telukus. 1388-ban Telekes-i rokonok birtokmegosztást végeznek, szent Miklós egyházára vezető út birtokhatár, Ludasbük erdő és Csókaszőlő ültetvények vannak a faluban.(DL 38656). 1380-ban Telekes-i Margit és Erzsébet kijelentik, a leánynegyedet illetően Telekes-i Gergely fia György, Miklós fia Baso és Petheu fia János és Antal kiadták a járó hitbérét, jegyajándéka és leánynegyede után járó részt Telekes, Zenthjakabfalu, Kerekbodogazzonfalva és Kysegerzeg birtokokon (DL 43072) 1408-ban Thelekes, 1454-ben Thelekws- on Gerse-i Petheu fivérek öröklik Basorethe-t (Baso rétjét) (DL 93251), 1475-ben Thelekews néven szerepel az írott forrásokban. A Telekesi és a Telekes-i családból eredő Baso, Bogár, Bedeuch, Győrffy, Petheu, Török, Zepethki családok birtoka volt a 17.szd. végéig. , (Szepetki, biki Basó, ollári Tompa) családé volt.[3]
Vályi András szerint "TELEKES. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Gerséhez közel, és annak filiája; határjában legelője, és fája van, de szántó földgye sovány, és szőlőhegye nints."[4]
Fényes Elek szerint "Telekes, magyar falu, Vas vmegyében, közel Zala vgyéhez, 384 kath., 8 zsidó lak. Szép erdő, sok legelő. F. u. Ebergényi, Dereskey, s m. t. Ut. p. Vasvár."[5]
Vas vármegye monográfiájában "Alsó-Telekes, 66 házzal és 542 magyar róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Két kath. temploma van; az egyik 1700 körül épült, a másik 1800-ban. Földesurai a Delecskey – és Ebergényi -családok voltak."
A község Alsó- és Felsőtelekes részekből áll, melyek a 20. század elején egyesültek. 1910-ben Telekesnek 709 magyar lakosa volt. Vas vármegye Vasvári járásához tartozott.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Id. Czövek László (független)[6]
- 1994–1998: Id. Czövek László (független)[7]
- 1998–2002: Nagy Gyula (FKgP)[8]
- 2002–2006: Id. Czövek László (független)[9]
- 2006–2010: Orbán László József (független)[10]
- 2010–2014: Orbán László József (független)[11]
- 2014–2019: Orbán László József (független)[12]
- 2019–2022: Orbán László (független)[13]
- 2022–2024: Kálmán István (független)[14]
- 2024– : Martinov Tamara (független)[1]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. december 31-i hatállyal lemondott posztjáról;[15] a választáson négy független jelölt indult.
Remove ads
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 523 | 515 | 516 | 499 | 445 | 429 | 425 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 65,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak mondta magát (34,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 1,5% (36,2% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 96,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 1,8% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[17]
Remove ads
Két római katolikus temploma van. Az egyik 1700 körül, a másik 1800-ban épült. Az alsótelekesi a Szentháromságnak, a felsőtelekesi a Kisboldogasszonynak van szentelve. 1674-ben (UC 029-No. 001/221. oldal) "Templum uno cum Turni parientibus abscissus .. medias intr diurtas existat. Diuo Nicolao esso Sacratum honori." Temploma egy tornyos, romos állapotú, szent Miklós a védőszentje.
- Itt élt és gazdálkodott családi birtokán báró Roszner Ervin fiumei kormányzó és a király személye körüli miniszter (aki itt is halt meg) és fia, vitéz báró Roszner István huszárszázados, országgyűlési képviselő.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads