magyarországi nagyközség Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Cece nagyközség Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
| Cece | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Sárbogárdi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Varga János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7013 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2505 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151[3] m | ||
| Terület | 58,85 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Dél-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 18° 38′ 05″ | |||
 Cece
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Cece weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cece témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A település a Sárvíz mellett fekszik; a közvetlenül határos települések: észak felől Sárbogárd, északkelet felől Alap, kelet felől Alsószentiván, délkelet felől Németkér és Bikács, dél felől Vajta, délnyugat felől Pálfa, nyugat-északnyugat felől Sáregres, északnyugat felől pedig Sárbogárd. Nyugat felől a legközelebbi település Simontornya, de közigazgatási területeik (nagyon kevés híján) nem érintkeznek.
Két főút találkozásánál fekszik: a 63-as főút mentén Sárbogárd és Szekszárd között, illetve a 61-es főút mellett Dunaföldvár és Simontornya között; így közúton minden említett város felől könnyen megközelíthető. Pakssal és Németkérrel a 6231-es út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között. Cece vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Rétszilas vasútállomás és Vajta vasútállomás között található; fizikailag a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 61-es főútból, annak vasúti keresztezése közelében észak felé kiágazó 63 308-as számú mellékút (települési nevén Vasút utca) biztosítja.
A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. 1351-ben I. Lajos király a település eladdig a besenyő ispán alá tartozó szabad elemeinek kollektív nemességet adományozott. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.
Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2589 | 2597 | 2589 | 2630 | 2528 | 2529 | 2505 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 33,8%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (27,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 28,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[15]
A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait.
A Fisi család XIX. századi épülete ma tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
