Bölön
falu Romániában, Kovászna megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
falu Romániában, Kovászna megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bölön (románul Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) falu Romániában Kovászna megyében, Erdővidéken. Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Hozzá tartozik Bölönpatak is.
Bölön (Belin) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Bölön |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527030 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 63875 |
Népesség | |
Népesség | 1315 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1022 (2011)[1] |
Népsűrűség | 18,6 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 485 m |
Terület | 70,70 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 56′, k. h. 25° 34′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik.
Területe ősidők óta lakott, 1885-ben Lügetárnyék nevű határrészén bronzkori leletek kerültek elő. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Bölönről az első írásos emlékünk 1332-ből származik. A 16. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Az 1567-es összeírás szerint 130 kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy, és a csak 54 kaput számláló Székelyudvarhely.
A Paphegyen álló vártemplom eredete a 14. századig nyúl vissza. Az impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére 1893–94-ben új – a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű – keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.
1880-ban 2419, 1910-ben 2354, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1482 lakosából 1269 magyar, 198 román, 12 cigány, 2 német volt.
A többségében szabadokból álló feluközösségben viszonylag nagy számú nemesi réteget találunk a 17-18. században.
1602-ben az 59 családból egy volt nemes , 9 lófő, 5 darabont ( fejedelmi katona ) és 44 kisnemes. Bölön ősi családjait az 1602-es konszkripció irta össze : Illyési, Süke,Bene,Bakó, Nagy,András, Sikó, Gál,Ferenci, Benkő, Szász, Kovacs, Mikó, Hegyi,Czirjék, Bogár, Kerekes, Pálfi, Tőkés, Kisgyörgy,Zomer
Bölön nemes családjai az 1713-as összeírás szerint: Agyagási Benedek (1630), Biró, Máthé, Domokos, Ferencz, Gazdagh, Kisgyörgy, Kováts, Nagy, Nemes, Rácz, Sikó, Szennyes, Takó, Tana, Vajda.
Lófő családok 1713-ban: Domokos, Toroczkai, Szabó, Budai, Kandal, Ferenczy, Nagy, Kelemen, Kósa, Küs, Mikó, Tót, Tökös, Farkas, Szomor, Sikó, Silló, Kisgyörgy, Botos, Szűcs, Rácz, Varga, Incze.
Darabontok 1713-ban: Kelemen, Bogos, Veres, Török, Botos, Tökös, Sigmond, Tatár, Akatius, Csács, Ferencz, Baczoni, Gáspár, Ilyés, Székely, nagy, Mikó, Kandal, Sikó, Szomor, Dési, Kecskés, Bogár, Deési, Bene, Thomori, Bogár, Bod, Kerekes, Pál.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.