Nemesócsa
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Nemesócsa (szlovákul Zemianska Olča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 27,9 km².
| Nemesócsa (Zemianska Olča) | |||
 | |||
| Nemesócsa református temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vàlek Iván[1] | ||
| Irányítószám | 946 14 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2317 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 27,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 48′, k. h. 17° 52′ | |||
| Nemesócsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesócsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 9 km-re délkeletre fekszik. Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. A falutól 1 km-re halad el a Pozsony-Komárom közti 63-as főút; vasútállomás a Komárom-Pozsony vonalon. Mellékutak kötik össze Zsemlékessel, Tannyal, Bogyaréttel és Gútával. Közigazgatásilag keletről Ekel, Megyercs és Keszegfalva, délről Nagykeszi, nyugatról Tany, Zsemlékes, Bogya és Bogyarét községek határolják.
Nemesócsa közigazgatási területe (más csallóközi falvakéhoz hasonlóan) hosszan nyúlik el északkeleti irányban, mintegy 10 km-re a faluközponttól. Új-Lapuhát, Ócsai Rétek és az egykori Pálffy-major tartozik hozzá.
2020
2022
2024
Nemesócsán már 1934-ben, 1954-ben és 1984-ben is számbavették a gólyafészkeket. Mindhárom alkalommal egy gólyafészket vettek nyilvántartásba.[3] Jelenleg két gólyafészket tartanak nyilván, de eddig csak az egyikben költöttek. Az egyikben 2011-ben 4, 2012-ben 2, 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[4]
A falu környékéről kelta kori leletek származnak.[5] Területén római pénz is előkerült, valamint feltételezhetően innét származik egy Ámor szobrocska a győri múzeum gyűjteményében.[6] Végh Adorján kertjében (a falu DK-i részén) az 1870-80-as éveiben 9 csontvázas sírt találtak a 10. századi magyarság tárgyi emlékanyagával (arany fülbevalók, bronz S-végű hajkarikák, karperec, nyakperec, gomb, szablya,[7] kopja, csont íjlemezek,[8] nyílhegyek, Berengár (888-924) dénárja).[9] 10. századból származik a magángyűjteménybe került palmettákkal díszített szíjvég is.[10] Valószínűleg az 1930-as években is 10. századi sírokat bolygattak meg.[11] 1977-ben a Töröm-pusztai tejüzem építésekor, terepbejárás alkalmával középkori leletek is előkerültek. A komáromi Duna Menti Múzeumba két 10-11. századra keltezett edény és egyéb cseréptöredékek kerültek be.[12] Ezen kívül 3 csontvázas sírt találtak mellékletek nélkül.[13]
1264-ben[forrás?] Oucha néven említik először. Az oklevél szerint királyi udvarnokok faluja volt. A falu több kisebb településből, majorból alakult ki. Legrégebbi része Pusztaócsa (Pustá Olča), ahol honfoglalás kori sírokra bukkantak. A község a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt, majd később több kisnemesi (főként református) család élt itt,[14] innen a nemes előtag a falu nevében. Közülük a legjelentősebbek a Kánya és a gróf Cseszneky családok voltak. A község határában levő dűlőnevek, Pusztalögér (1297) vagy a Faluhely-dűlő nevében az egykori Samud (1298) elpusztult település nevét őrzik.
1849 augusztusában a visszavonuló forradalmi hadsereg rövid ideig itt táborozott. 1894-ben egy hatalmas tűzvészben majdnem az egész falu elpusztult. A földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó faluban a 19. században szeszgyár, tejüzem, téglagyár és kavicsbánya is működött.
Fényes Elek szerint "Nemes-Olcsa, magyar falu, Komárom vmegyében, határos Nagy-Tany, Ekel, Nagy-Keszi, Marokháza, Kis-Tany falukkal és pusztákkal. Kiterjedése 5327 hold, mellynek 1/3-ad része szántóföld és szőlő, 1/3-da kaszáló, 1/3-da legelő. Földe csak kis részben homok, általában porhanyós fekete agyag, melly minden gabonanemet jól megterem. Szőlőskertében csak középszámitással évenkint 350 akó bor szüretik. Ezen kivül vannak itt számos akáczfa-ültetvények és szép gyümölcsösök. – Ellenben határában mocsaras tavak, ezek feles számmal találtatnak. – A szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés virágzó karban áll. F. u. 470 kath., 832 ref., és 39 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. Nemes-Olcsa több határokból, u. m. Nemes- és Puszta-Olcsa, Vöstű összeolvadt közbirtokosság, a következő nemes családokkal: Galambos, Szelle, Szarka, Csorba, Végh, Laky, Nagy, Vass, Baranyay, Csepy, Gerdenics, Pázmány, Magyary, Szüllő. " [15]
1918-ig Komárom vármegye Csallóközi járásának székhelye volt.
1910-ben 1782, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2627 lakosából 2358 magyar és 234 szlovák volt.
2011-ben 2462 lakosából 2014 magyar és 372 szlovák volt.
2021-ben 2317 lakosából 1865 (+33) magyar, 260 (+37) szlovák, 1 (+5) cigány, 1 ruszin, 17 (+1) egyéb és 173 ismeretlen nemzetiségű volt.[16]
A faluban magyar és szlovák nyelvű alapiskola, speciális és művészeti iskola, valamint óvoda is működik.[17] A községben háziorvosi ellátás működik, 2006 óta gyorsmentőállomása is van Nemesócsának.
Manga János is gyűjtött népdalokat a faluból.[18]
A mezőgazdasági szövetkezet (1995 óta Megart Rt. néven) ma is működik, 2006-ban 1540 hektáron gazdálkodott. A falu Tany felé eső végén fűrésztelep és parkettagyár működik, a régi hengermalom ma is üzemel.
- Laky Gábor (1765-1848) táblabíró, országgyűlési követ, városi tanácsos
- Végh Adorján (1848-1899) földbirtokos, amatőr régész
- Laky Zoltán (1925-) magyar katonatiszt, pszichológus, pedagógus
- Juraj Žudel (1929-2009) földrajz-professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének munkatársa
- Vida József (1945) egri fizikatanár, az Eszterházy Károly Főiskola fizika tanszékének oktatója
- Itt született Galambos László (1860-1942) református lelkész.[19]
- Itt született Korbuly György (1903-1981) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, orvostörténész.
- Református temploma a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek.
- A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
- A falunak római katolikus kápolnája is van, melynek berendezése 20. századi. Eredetileg iskolának épült a 19. században.
- A 19. századból fennmaradt néhány nádfedeles vályogház.
- A régi nemesi kúriák közül az egykori Holczer-ház (ma: nyugdíjasklub) a legértékesebb. A park egy része is fennmaradt.
- A kistanyi erdő az egykori Duna-menti őserdő maradványa. A falu keleti részén egy védelmet élvező évszázados tölgyfa is található.
- A ma is működő hengermalmot 1910-ben építtette Holczer Adolf, az 1930-as tűzvész után átalakították.
Emlékművek
- Az első világháború áldozatainak emlékművét (tetején oroszlánnal) a két világháború közötti időszakban állították.
- Második világháborús emlékmű.
- A község címerét ábrázoló emlékmű a falu központjában található parkban.
- A parkban található kopjafát 1998-ban állították.
- Az alapiskola udvarán álló kopjafát 2004-ben állították.
Első világháborús emlékmű
Második világháborús emlékmű
Címeres emlékmű
Kopjafa (1998)
Kopjafa (2004)
Szakrális kisemlékek
A Galambos-család temetői kápolnája
Emlékkereszt
Temetői nagykereszt
- A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család[20] sírkápolnájának a 19. század második felében.
- A Hösök terén kialakított parkban álló emlékkeresztet 2004-ben állította a Szüllő Géza Polgári Társulás.
- A régi katolikus temetőben fából készült nagykereszt található.
Községháza
Református templom
Református templom
Utcakép a református templommal
Évszázados védett tölgyfa Nemesócsán
Katolikus kápolna
Az egykori Holczer-kúria
Az egykori Holczer-kúria kertje
Nemesócsai utcakép
Park a faluközpontban
Vasútállomás
Művelődési központ
A régi hengermalom
Parkettaüzem
Kétnyelvű helységnévtábla
Tűzoltószertár
Buszmegálló
Mentőállomás
Fő utca
Régi nádfedeles ház a községben
Alapiskola
Óvoda
Sportcsarnok
Sportpálya
Régi katolikus temető
Régi síremlék a református temetőben
Régi sírkövek a református temetőben
Új temető
Belvíz a község határában 2010 júniusában
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
