megszűnt magyar vármegye (1802–1950) From Wikipedia, the free encyclopedia
Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun vármegye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Bács-Bodrog vármegye | |||
| |||
Fennállás | 1802-1949 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Zombor | ||
Főbb települések | Zombor Zenta Baja Szabadka Újvidék | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 44% magyarok 23% németek 17% szerbek 3,7% szlovákok 1,24% ruszinok | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok, Ortodox kereszténység | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11079.4 km² | ||
Térkép | |||
Bács-Bodrog vármegye térképe | |||
Bács-Bodrog vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Bodrog vármegye témájú médiaállományokat. |
Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. Bács-Bodrog vármegye szomszédai északon Pest-Pilis-Solt-Kiskun, északkeleten Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, délnyugaton Verőce, nyugaton pedig Baranya vármegye. Ezeken kívül 1930-tól északnyugaton Tolna vármegyével is határos volt.
A vármegye teljes területe síkság.
Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII. törvénycikk hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, melyek már a 13. század elejétől léteztek.
A vármegye területét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században és a török uralom idején a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része lett, majd 1849–1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkásvidéket.
Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét 1918-ban elfoglalta, majd a trianoni békeszerződés alapján megszerezte a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 1918–1922 között e terület egyike volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megyéinek Újvidék székhellyel.
A Magyarországnak meghagyott kisebb rész szintén önálló megyeként működött tovább, melynek székhelye 1941-ig Baja volt. Ez 1941-1944 között kiegészült a déli, elszakított területekkel, székhelye ezekben az években ismét Zombor volt.
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább.
Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven.
A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.
A vármegyének 1910-ben 812 385 lakosa volt, ebből:
nemzetiségűnek vallotta magát.
Bács-Bodrog vármegye a 20. század elején tizenhárom járásra volt felosztva:
A vármegyéhez ekkor egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (Zenta). Ezen kívül a megye területén négy törvényhatósági jogú város volt (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor).
1920-41 között a magyarországi csonka vármegye három járásra oszlott (Bácsalmási, Bajai és Jánoshalmi, az utóbbi Jánoshalma székhellyel) és területén egy törvényhatósági jogú város (Baja) feküdt.
1941-44 között a Trianon előtti beosztás lépett ismét érvénybe azzal az eltéréssel, hogy az 1929-es magyarországi közigazgatási változásokkal összhangban rendezett tanácsú helyett megyei város lett Zenta rangja, és megyei város lett Magyarkanizsa is.
1945-től a trianoni határok visszaállításával visszaállt a megye két háború közötti járási és városi beosztása is.
Bács-Bodrog vármegye főispánjai:[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.