Borvíz
From Wikipedia, the free encyclopedia
A borvíz a szénsavat tartalmazó, gyógy- vagy ásványvíz erdélyi neve.[1] A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz.[2] A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet. Székelyföld gazdag borkutakban, aki tehette, borkútról hordta az ivóvizet. Különösen nyáron borhoz keverve itták. Régebben a borvíz fuvarozása jövedelmező vállalkozás volt. A borvíz neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz.


A székelyföldi borvíznek turisztikai jelentősége is van. 2013-ban hetedik éve tartották meg az Aquariust, a borvíz ünnepét, 2007-ben Mikóújfaluban,[3] 2008-ban Sugásfürdőn,[4] 2009-ben Kézdiszentkereszten,[5] 2010-ben Dánfalván,[6] 2011-ben Sepsibodokon,[7] 2012-ben Csíkszentkirályon,[8] 2013-ban Csernátonon[9] került sor a rendezvényre. A sikeren felbuzdulva Hargita és Kovászna megye elindította „borvíz útja” programot is.[10]
Gyógyfürdők
Székelyföldön található Románia ásványvízkészletének jelentős hányada, a források száma kétezer fölött van. A hagyományos gyógyfürdőhelyek – Tusnádfürdő, Borszék, Előpatak, Sugásfürdő, Zsögödfürdő – mellett mintegy 103 helyi érdekeltségű népi gyógyfürdőt tartanak számon a szakemberek, csupán a Hargita vulkáni hegység térségében. Ezekre épül a „Borvíz útja” turisztikai program.[11]
Élelmiszeripar
A mintegy 30 romániai ásványvíz-, illetve borpalackozó üzem fele a székelyföldi Hargita megyében működik. Így is azonban a kitermelhető vízmennyiségnek csupán 14 százalékát palackozzák.[11]
A borvízpalackozó üzemek (Bibarcfalva,[12] Borszék,[13] Csíkszereda,[14] Csíkszentkirály,[15] Előpatak,[11] Kovászna,[16] Málnás,[17] Sepsibodok,[18] Tusnád[11]) országos jelentőségűek.
Lásd még
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.