Remove ads
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie (Tanner Ilona) férje, Babits Ildikó nevelőapja.
| Babits Mihály | |
 | |
| arcképe és aláírása 1935-ből | |
| Született | 1883. november 26. Szekszárd |
| Elhunyt | 1941. augusztus 4. (57 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Tanner Ilona (írói álneve: Török Sophie) |
| Gyermekei | Babits Ildikó |
| Szülei | Kelemen Auróra Babits Mihály |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Halál oka | gégerák |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | próza, elbeszélés, regény, irodalomtörténeti tanulmány, esszé, különböző lírai műfajok |
| Alkotói évei | 1900–1941 |
| Hatottak rá | Négyesy László (stílusgyakorlat) |
| Hatással volt | Juhász Gyula Kosztolányi Dezső |
| Poeta Doctus (tudós költő) | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Babits Mihály témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babits Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében, 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[* 1] (művelt, versszerető – betéve tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Rokonságban állt Buday Dezső jogásszal.[2] Anyai ágon Szigligeti Ede távoli unokatestvére, mivel az ő édesanyja is egy szerepi Kelemen lány volt.
Az elemi iskolát Pesten kezdte, de nyolcévesen, 1891-ben szüleivel Pécsre költözött.[3] A Váradi Antal és a Zrínyi Miklós utca sarkán álló kis földszintes, egyablakos házrészben laktak, amely korábban valószínűleg cselédszoba lehetett; a házban Babits anyai nagybátyja, az agglegény Kelemen Mihály honvéd főtörzsorvos élt egyedül.[3] A leendő költő a pécsi belvárosi iskola harmadik és negyedik elemi osztályába járt, közben Decleva Karolina és férje házában volt kosztos diák.[forrás?] 1893 szeptemberétől járt a ciszterciek gimnáziumának[* 2] nyolc osztályába.[3] Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt,[3] ekkor édesanyja két gyermekével visszaköltözött anyai nagyapjához, Kelemen József szekszárdi házába, ahol a nagyanya (született Rácz Innocentia, Cenci néni a Halálfiaiból) fogta össze a családot. Ekkor Babitsot Mihály nagybátyja fogadta magához mint kosztos diákot, így fejezhette be a ciszterci gimnáziumot, 1901-ben érettségizett.[3]
Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat-óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin–magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ezután Fogarason, majd 1911–1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi,[* 3] végül a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban tanított. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).
.jpg)
1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán adta ki második kötetét (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanított az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban írta meg első regényét A gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelent meg). Ebben az évben kezdte el lefordítani Dante Isteni színjátékát antik olasz eredetiből (1913-ban jelent meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitüntette, megkapta a San Remo-díjat (1940-ben utazott ki érte, Sanremóba). Játszottam a kezével című, 1915-ös szerelmes verse megjelenésekor (az első világháború második évében) hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.
1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920 februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a tanácsköztársaság bukásáig.
1919–1920 között rövid ideig Ady özvegyével, Boncza Bertával, Csinszkával tartott fenn szerelmi viszonyt. Ezt követően a vele egy lakásban élő titkára, Szabó Lőrinc menyasszonyát, Tanner Ilonát (írói álnevén Török Sophie) kérte feleségül. 1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodtak össze.[* 4] 1928-ban titokban örökbe fogadják felesége testvérének gyermekét, Babits Ildikót, akit haláláig a sajátjaként nevel.[4] Ezt megelőzően, még 1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits számos műve itt született, aki ettől kezdve a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapító tagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogramfalat. A nyaraló ma Babits Mihály Emlékházként működik.
1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Sokan kritikaként róják fel Babitsnak, hogy elsősorban az ő befolyása miatt nem részesült József Attila sosem a Baumgarten-díjban.[5] Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében, 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.
1931-ben a harmincéves érettségi találkozójára nem ment el Pécsre, de az eseményt megörökítette a Harmincéves pécsi érettségi találkozóra című versében.[3]
1931-ben a Janus Pannonius Irodalmi Társaság pécsi alakuló közgyűlésén a Kisfaludy Társaság nevében beszélve így fogalmazott Janus Pannoniusról:[3]
„Nem tudnék nevet, mely jobban kifejezné az övénél azt, amire ma is szükségünk van: hív és büszke megállásra a régi szent európai kultúra kincses szigetein, minden vad és nyers és új erők között és ellenükre: mert ez a renaissance.”
1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő, kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégeműtéten esett át, ami után képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett másokkal. Abban az évben jelent meg a Jónás könyve. 1937-től haláláig az Attila úti otthonában élt, a Vérmező mellett. 1941. augusztus 4-én a hegyvidéki Kékgolyó utcai Siesta Szanatóriumban halt meg.[6]
Remove ads
Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata – erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével – inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért – amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt – vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai – melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak – líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét. A századelő legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében poéta doctus (tudós költő).
Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l'art pour l'art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.[7]
Babits költészetét tekintve különböző korszakokat jellemezhetünk.
- Levelek Íris koszorújából: Íris egy görög istennő, aki Hermész női párja. Íris a szivárvány istennője, és a hírvivő szerepét tölti be. Ezeket értelmezve a kötet tulajdonságaira következtethetünk: rendkívül gyors, változékony és sokszínű. Ugyanúgy a világ is ezeket a tulajdonságokat hordozza, a költő feladata pedig az, hogy utat mutasson. Ide tartoznak a következő versek:
- In Horatium
- A lírikus epilógja
- Babits, a filozofikus költő: Filozofikus nézetek sok versében megjelennek, ezért szoktuk filozofikus költőnek is nevezni. Babits Bergson alapjait követi. Ő volt az, aki megkülönböztet objektív (mérhető) és szubjektív (megélt) időt. A múlt benne él a jelenben, nem tudjuk magunkat függetleníteni tőle, hatást gyakorol ránk – ez a teremtő idő. Ide tartozik a következő vers:
- Esti kérdés
- Háborúellenes versek: Babits kezdettől fogva háborúellenes. Egyik legismertebb ilyen témájú verse a Húsvét előtt. 1916 márciusában olvasta fel nyilvánosan a Zeneakadémián. Ehhez a korszakhoz tartozik még a Fortissimo is.
- Sziget és tenger: Babits költészete a világháború után elkomorul. Ennek okai a magyar sorstragédia és saját betegsége. A költő elzárkózik a külvilágtól, erre utal a kötet címe is. A művész jelképe lesz a sziget, ami elhatárolódik a környezettől – a magánélet nyugalmát és az idillt keresi. Új témák jelennek meg a költészetében, például szociális érzékenység, az elesettek és a humánum védelme. Stílusa egyszerűsödik, klasszicizálódik. Ide tartoznak a következő versek:
- A gazda bekeríti házát
- Cigány a siralomházban
- Mint különös hírmondó
- Ősz és tavasz között
- Jónás könyve
Remove ads
- Babits emlékére írta Radnóti Miklós Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára című költeményét
- 1941 októberében Illyés Gyula szerkesztésében Babits-emlékkönyvet adtak ki 2000 számozott példányban[8]
- Halála után nem sokkal utcát neveztek el róla Pécsen.[3]
- 1956-ban emléktáblával jelölték meg a pécsi Váradi Antal és Zrínyi Miklós utca sarkán álló hajdani diákszobáját.[3]
- Márványtábla a pécsi Nagy Lajos Gimnázium lépcsőfeljárójának falán.[3]
- Borsos Miklós Babits mellszobra Pécsen.[3]
- Babits Mihályról nevezték el Pécsen az egyetem uránvárosi gyakorló gimnáziumát.[3]
- Oszlop a pécsi Király és Nagy Flórián utca sarkán, felirata „Ki látta pécsi utcán a kis Babits Misit? Sötétedő pécsi utcában nagy rajztáblájával öt után.”.[3]
- Emlékparkja (szoborral) Budapesten
- Emlékmű-szobra Esztergomban
- Két (egész alakos illetve mellszobra) Szekszárdon (Farkas Pál alkotásai[9][10])
- 2017 májusában Babits Mihály Kamaratársulat néven alapították meg Esztergom kamaraszínházi társulatát.[11]
- Babits Mihály nevét gimnázium viseli Káposztásmegyeren.
- 2024 óta nevét viseli a 202790 Babits kisbolygó.[12]
Emléktáblák
Budapest, Attila út 133.
korábban: Attila krt. 95–99.
Budapest, Attila út 103.
korábban: Attila krt. 65/B
Halála előtt egy évvel költöztek a Logodi utcába 
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában Pécs, Széchenyi tér 11. 
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában Pécs, Széchenyi tér 11. 
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában Pécs, Széchenyi tér 11. 
Szobrok
Emlékpark és szobor
Budapest, Vérmező
Emlékpark és szobor
Budapest, Vérmező
_2.jpg)
_1.jpg)
Remove ads
| Babits Mihály (Szekszárd, 1883. nov. 26.– Budapest, 1941. aug. 4.) költő, író, műfordító, irodalomtörténész, r. k. |
Apja: Babits Mihály (Szekszárd, 1844. dec. 18. – Pécs, 1898. máj. 12.) jogász, királyi ítélőtáblai bíró, r. k. |
Apai nagyapja: Babits Mihály (Szekszárd, 1812. aug. 11.[13] – Szekszárd, 1872. szept. 14.) vármegyei főpénztárnok |
Apai nagyapai dédapja: nemes Babits Mihály (Nagykanizsa, 1768. aug. 31. – Szekszárd, 1830) orvos, Tolna megye főfizikusa (főorvosa) |
| Apai nagyapai dédanyja: Essler (Engel) Rozália[* 5] (Szekszárd, 1772. jan. 14.[14] – 1847) | |||
| Apai nagyanyja: Blazsovits Erzsébet (Szekszárd, 1816. nov. 12.[15] – Kalocsa, 1894. nov. 27.) r. k. |
Apai nagyanyai dédapja: Blazsovits Mátyás (1760 k. – ?) szekszárdi céhmester | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Váli Ilona[* 6] | |||
| Anyja: szerepi Kelemen Auróra-Hajnalka Paulina Eufrozina (Szekszárd, 1855. jún. 30.[16] – 1945) r. k. |
Anyai nagyapja: szerepi Kelemen József (Szakcs, 1828. ápr. 17.[17] – Szekszárd, 1876. dec. 31.) 1848-as honvéd, a 36. zászlóalj főhadnagya, ügyvéd, |
Anyai nagyapai dédapja: szerepi Kelemen Mihály (Fadd, 1798. jan. 1.[19] – Pécs, 1879. febr. 17.) a pécsi káptalani uradalom számtartója | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Hamulyák Tekla (1806 k. – Pécs, 1875. júl. 25.) | |||
| Anyai nagyanyja: hidvégi Rácz Innocencia Viktória ("Cenci néni") (Zomba, 1832. febr. 21.[20] – Szekszárd, 1912. jan. 19.) |
Anyai nagyanyai dédapja: hidvégi Rácz (Raácz) József (1796 k. – Szekszárd, 1884. ápr. 7.) főszolgabíró, királyi törvényszéki bíró | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Mirth Jozefa (1794 k. – Szekszárd, 1870. szept. 6.) |
Remove ads
Regények
- A gólyakalifa (1913, megjelent: 1916)
- Timár Virgil fia (1922)
- Kártyavár (1923)[* 7]
- Halálfiai (1927)
- Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933)
Verseskötetek
- Levelek Iris koszorújából (1909)
- Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
- Béke és háború közt (1911–13)
- Recitatív (1916)
- Nyugtalanság völgye (1920)[21]
- Sziget és tenger (1925)
- Az Istenek halnak, az ember él (1929)
- Versenyt az esztendőkkel! (1933)
- Összes versei (1938)[22]
Kiemelt versei
- In Horatium (1904)
- Óda a bűnhöz (1904)
- Himnusz Irishez (1904)
- A lírikus epilógja (1904)
- Messze… messze… (1907)
- Esti kérdés (1909)
- Május huszonhárom Rákospalotán (1912)
- Húsvét előtt (1916)
- Fortissimo (1917)
- Zsoltár férfihangra (1918)
- A gazda bekeríti házát (1925)
- Cigány a siralomházban (1929)
- Mint különös hírmondó (1930)
- Csak posta voltál (1933)
- Ősz és tavasz között (1936)
- Balázsolás (1937)
- Jónás könyve (1938)
- Jónás imája (1939)
Tanulmányok
Egyéb művei
- A második ének
- Barackvirág
- Laodameia
- Az európai irodalom története (1936)
- Hatholdas rózsakert
- Jónás könyve
- Keresztül-kasul az életemen
- Új Leoninusok
Műfordításai
- Wilde Oszkár verseiből (1916)
- Charles Baudelaire: A Romlás virágai (Tóth Árpáddal és Szabó Lőrinccel közösen)
- Shakespeare: A vihar
- Dante: Isteni színjáték
- Szophoklész: Oidipusz király + Oidipusz Kolónoszban (Babitsnál még „Oedipus” formában szerepel)
- Goethe: Iphigénia Taurisban
- Edgar Allan Poe elbeszélései (Pár szó egy múmiával, A hosszúkás láda, Árny, Metzengerstein, Egy hordó Amontillado, Az Usher-ház vége, Történet a Rongyos Hegyekből, Morella, Az üzletember, A perverzió démona stb.) és versei (A holló, Álomország, Valakinek a Paradicsomban stb.)
- Wilde Oszkár verseiből; Athenaeum, Bp., 1916 (Modern könyvtár)
- Shakespeare: A vihar. Dráma; Athenaeum, Bp., 1916
- Immanuel Kant: Az örök béke; ford., bev., jegyz. Babits Mihály; Új Magyarország, Bp., 1918 (Természet és társadalom)
- Dante komédiája, 1–3. A pokol; A purgatórium, A paradicsom; ford. Babits Mihály; Révai, Bp., 1912–1922
- Pávatollak. Műfordítások; Táltos, Bp., 1920
- Goethe: A napló. Költemény; Génius, Bp., 1921[23]
- Erato. Az erotikus világköltészet remekei; ford. Babits Mihály, [Szabó Lőrinc], ill. François de Bayros; Hellas, Bécs, 1921
- George Meredith: Az önző. Regény, 1–2.; ford. Babits Mihály, Tóth Árpád; Genius, Bp., 1923
- Charles Baudelaire: Romlás virágai; ford. Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád; Genius, Bp., 1923 (Nagy írók – nagy írások)
- Theophile Gautier: Kleopatra egy éjszakája; Genius, Bp., 1923
- Edgar Allan Poe: Groteszk és arabeszk. Elbeszélések és fantáziák; Athenaeum, Bp., 1928 (Híres könyvek)
- Oedipus király és egyéb műfordítások; Athenaeum, Bp., 1931
- Amor Sanctus; ford. és magyarázta Babits Mihály; Tipográfiai Műintézet Ny., Bp., 1933 (A Magyar Szemle könyvei)
- Babits Mihály kisebb műfordításai; Athenaeum, Bp., 1939 (Babits Mihály összegyűjtött munkái)
- Philomena. Régi ferences himnuszok; ford. Babits Mihály, Geréb László et al.; s. n., Bp., 1942 (A lelki élet ferences mesterei)
- Drámafordítások; sajtó alá rend. Rozgonyi Iván; Európa–Szépirodalmi, Bp., 1958 (Babits Mihály Művei)
- Babits Mihály Versfordításai; sajtó alá rend. Rozgonyi Iván; Európa–Szépirodalmi, Bp., 1961 (Babits Mihály művei)
- Babits Mihály dráma- és prózafordításai; gyűjt., jegyz. Belia György, ill. Borsos Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Babits Mihály művei)
- Babits Mihály kisebb műfordításai; gyűjt., szöveggond., utószó, jegyz. Belia György, ill. Borsos Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Babits Mihály művei)
Remove ads
- A Holnap Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei; sajtó alá rend. Antal Sándor; A Holnap Irodalmi Társaság, Nagyvárad, 1908
- A Holnap új versei. Második könyv; összeáll., bev. Kollányi Boldizsár; Deutsch, Bp., 1909
- Levelek Iris koszorújából; Nyugat, Bp., 1909
- Két kritika; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
- Herceg, hátha megjön a tél is!; Nyugat, Bp., 1911
- Recitativ; Nyugat, Bp., 1916
- A gólyakalifa. Regény és néhány novella; Athenaeum, Bp., 1916 (Athenaeum könyvtár)
- Irodalmi problémák; Nyugat, Bp., 1917
- Karácsonyi Madonna; Táltos, Bp., 1920
- Nyugtalanság völgye; Táltos, Bp., 1920
- Timár Virgil fia; Athenaeum, Bp., 1922
- Gondolat és írás; Athenaeum, Bp., 1922
- Aranygaras. Mesék; Athenaeum Ny., Bp., 1923
- Kártyavár. Egy város regénye; Athenaeum, Bp., 1923
- Sziget és tenger. Versek; Athenaeum, Bp., 1925
- Halálfiai. Regény; Athenaeum, Bp., 1927
- Versek. 1902–1927; Athenaeum, Bp., 1928
- Az istenek halnak, az ember él. Versek; Athenaeum, Bp., 1929
- Dante. Bevezetés a Divina Commedia olvasásához; Magyar Szemle, Bp., 1930 (A Magyar Szemle kincsestára)
- Élet és irodalom; Athenaeum, Bp., 1930
- A torony árnyéka. Mesék és novellák; Athenaeum, Bp., 1931
- Új anthológia. Fiatal költők 100 legszebb verse; összeáll. Babits Mihály; Nyugat, Bp., 1932
- Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom; Nyugat, Bp., 1933 (Nyugat könyvek)
- Versenyt az esztendőkkel! Új költemények 1928–1933; Nyugat, Bp., 1933 (Nyugat könyvek)
- Az európai irodalom története, 1–2.; Nyugat, Bp., 1934–1935 (Nyugat könyvek)
- Az európai irodalom története; átdolg., bőv. kiad.; Nyugat, Bp., 1936
- Hatholdas rózsakert; Athenaeum, Bp., 1937
- Babits Mihály összes versei. 1902–1937; Athenaeum, Bp., 1937 (Babits Mihály összegyűjtött munkái)
- Babits Mihály összes novellái; Athenaeum, Bp., 1938 (Babits Mihály összegyűjtött munkái)
- Ezüstkor. Tanulmányok; Athenaeum, Bp., 1938 (Babits Mihály összegyűjtött munkái)
- Írás és olvasás. Tanulmányok; Athenaeum, Bp., 1938 (Babits Mihály összegyűjtött munkái)
- Keresztülkasul az életemen; Nyugat, Bp., 1939
- Jónás könyve; Nyugat, Bp., 1939 (kéziratos kiadása)
- Írók két háború közt; Nyugat, Bp., 1941
- Babits Mihály hátrahagyott versei; sajtó alá rend. Illyés Gyula; Nyugat, Bp., 1941
- Babits Mihály válogatott versei; Athenaeum, Bp., 1941 (Athenaeum olvasótára)
- Babits Mihály összes versei; Athenaeum, Bp., 1942
- A második ének; Nyugat, Bp., 1942
- Babits Mihály ünnepi beszédei. Születése hatvanadik évfordulójának emlékére; Baumgarten Irodalmi Alapítvány; Bp., 1943
- Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső levelezése; Török Sophie gyűjtése alapján sajtó alá rend., jegyz. Belia György; Akadémiai, Bp., 1959 (Új magyar múzeum Irodalmi dokumentumok gyűjteménye)
- Babits Mihály összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Rozgonyi Iván, bev. Szauder József: Babits Mihály költészete; Európa–Szépirodalmi, Bp., 1961 (Babits Mihály művei)
- Novellák; Európa–Szépirodalmi, Bp., 1964 (Babits Mihály művei)
- Könyvről könyvre; sajtó alá rend., utószó Belia György; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1973
- Babits Adyról. Dokumentumgyűjtemény; vál., szerk., bev. Gál István; Magvető, Bp., 1975
- Arcképek és tanulmányok; vál., jegyz. Gál István; Szépirodalmi, Bp., 1977
- Babits Mihály összegyűjtött versei; összeáll., szöveggond., utószó Belia György; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Babits Mihály művei)
- Az irodalom elmélete. Babits Mihály egyetemi előadásai 1919-ben Fábry Zoltán lejegyzésében; bev. Gál István; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1978
- Esszék, tanulmányok, 1–2.; összegyűjt., szöveggond., utószó, jegyz. Belia György; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Babits Mihály művei)
- Az európai irodalom olvasókönyve. Töredék és vázlat; sajtó alá rend., előszó Gál István, függelékben Halász Gábor levelei; Magvető, Bp.,1978
- Interjúk Babits Mihállyal; sajtó alá rend., jegyz. Gál István és Téglás János; Nyomdaipari Szakközépiskola, Bp., 1979
- Babits és Csinszka. Versek, levelek; szerk., bev. Gál István, sajtó alá rend. Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola, Bp., 1979
- Babits–Szilasi levelezés. Dokumentumok; összeáll., bev. Gál István, sajtó alá rend., jegyz. Kelevéz Ágnes; PIM–NPI, Bp., 1980 (Irodalmi múzeum)
- Önéletrajzok és interjúk; vál., jegyz. Gál István és Téglás János; Nyomdaipari Szakközépiskola, Bp., 1980 (A Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai)
- Babits Mihály beszélgetőfüzetei, 1–2.; szöveggond., bev., jegyz. Belia György; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Műhely)
- Halálfiai. A regény első változata. Megjelent a Pesti Naplóban 66 folytatásban; szerk., szöveggond. Téglás János, utószó Gál István, Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola, Bp., 1981 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Művészek levelei Babitshoz; szerk., jegyz. Téglás János, vál. Gál István, Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1981 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- A magyar jellemről; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1981 (Gondolkodó magyarok)
- Dienesék levelei Babitshoz; szerk., szöveggond., életrajzok, jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1982 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Borzasztó a háború… Babits Mihály háborúellenes versei, 1914–1919; összegyűjt. Gál István; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1983
- Babits és Tessitori Nóra levelezése; összeáll., utószó, jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1983 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Babits Mihály ifjúkori írásai. Értekezések, novellák; összeáll., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1984 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Cikkek, interjúk; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1984 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Útinapló; vál., szerk. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola, Bp., 1984
- Babits és Sárközi György. Levelek, tanulmányok; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola–Zrínyi Ny., Bp., 1985 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Aki a kékes égbe néz. Kötetekből kimaradt versek és töredékek; vál., szöveggond., utószó, jegyz. Melczer Tibor; Magvető, Bp., 1985
- Mit tegyen az író a háborúval szemben? Vitaindító Babits Mihály; szerk., jegyz. Téglás János, előszó Juhász Ferenc; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1986 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Az írástudók árulása; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1986 (Gondolkodó magyarok)
- Babits és Bálint György. Levelek, cikkek, tanulmányok; szerk., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1987 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Tanulmányok, interjúk; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Zrínyi Ny., Bp., 1987 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Babits Mihály novellái és színjátékai; szöveggond., jegyz. Beliáné Sándor Anna; Szépirodalmi, Bp., 1987 (Babits Mihály művei)
- Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Babits és Balázs Béla. Levelek, cikkek, tanulmányok; szerk., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Babits és Pap Károly. Levelek, cikkek; szerk., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., 1989 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- A messzeség és az itthoni fű. Cikkek, előadások, nyilatkozatok; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Athenaeum Ny., Bp., 1990 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Biharfüred. Egy meghiúsult írótalálkozó néhány dokumentuma; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Zrínyi Ny., 1990 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály és Török Sophie szekszárdi levelei; szerk., bev., Vadas Ferenc; sajtó alá rend., jegyz. Csiszár Mirella és Vendel-Mohay Lajosné; Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd, 1991
- Haza a Telepre. Néhány dokumentum a költő tisztviselőtelepi éveiről; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Zrínyi Ny., 1991 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
- Curriculum vitae; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., 1991 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Babits Mihály és Illyés Gyula levelezése. Dokumentumok 1929–1941; összeáll. Takács Mária; Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1992
- Babits Mihály összegyűjtött versei; szöveggond. Kelevéz Ágnes; Századvég, Bp., 1993 (Századvég klasszikusok)
- „Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pátria Ny., Bp., 1993 (Pátria könyvek)
- Babits-breviárium; vál., szerk., bev. jegyz. Pók Lajos; Babits, Szekszárd, 1993
- Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, 1919–1920; összeáll., szöveggond., jegyz., utószó Nemeskéri Erika; Pesti Szalon, Bp., 1994
- Cikkek a Nyugatból, 1908–1919; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Athenaeum Ny., 1995 (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
- Babits Mihály összegyűjtött versei, 1–3.; szerk., utószó Stauder Mária; Unikornis, Bp., 1997
- „Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1997 (Babits könyvtár)
- „Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv, 1–2.; szerk., vál., szöveggond., utószó, jegyz. Sipos Lajos; Historia Litteraria Alapítvány–Korona, Bp., 1999
- Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, 1919–1920; összeáll., szöveggond., jegyz., utószó Nemeskéri Erika; 2. bőv. kiad.; Noran, Bp., 2004
- S van-e hatalmasabb a gondolatnál? Babits Mihály füveskönyve; vál., szerk., utószó Reisinger János; Lazi, Szeged, 2006
- „Különös emberi háló”. Ami a Babits család levelezéséből kimaradt; összegyűjt., vál., sajtó alá rend. Buda Attila, szülőház tört. Lovas Csilla; Universitas, Bp., 2006
- Ezeregyéjem: Erdély. Versek Erdélyről; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008
- Próféta a hegyen. Babits Mihály esztergomi versei; összeáll. Tóth Franciska, szerk. Gulya István; Önkormányzat, Esztergom, 2008
- Egyetemi előadások, 1919; Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzése alapján megfejt., átdolg., sajtó alá rend. Lipa Tímea; Ráció, Bp., 2014
- „…kinyúlhat égig a lélek…”. Babits Mihály esztergomi versei és esszéi; szerk., utószó, jegyz. G. Tóth Franciska; Önkormányzat, Esztergom, 2016
- „…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929-1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Bp., 2017
Remove ads
Szerk. Sipos Lajos, létrehozta a Babits-kutatócsoport,[24] 1996– (Babits könyvtár; Babits Mihály műveinek kritikai kiadása; Babits kiskönyvtár)
Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1996–2010, 15 db
- „Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1997 (Babits könyvtár, 1.)
- A Babits család levelezése; szerk., vál., szöveggond., bev., jegyz. Buda Attila; Universitas, Bp., 1996 (Babits könyvtár, 2.)
- A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok 1915–1920; szerk., vál. szöveggond., utószó, jegyz. Téglás János; Universitas, Bp., 1996 (Babits könyvtár, 3.)
- „Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv, 1–2.; szerk., vál., szöveggond., utószó, jegyz. Sipos Lajos; Historia Litteraria Alapítvány–Korona, Bp., 1999 (Babits könyvtár, 4–5.)
- Babits Mihály Arany Jánosról; szerk., vál., szöveggond., előszó, jegyz. Pienták Attila; ELTE Eötvös, Bp., 2003 (Babits könyvtár, 6.)
- „…kínok és álmok közt…”. Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád Babitsról; szerk. Sipos Lajos; Akadémiai, Bp., 2004 (Babits könyvtár, 7.)
- A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok, 1–5.; szerk., bev., jegyz. Téglás János, Argumentum, Bp., 2003–2007
- 1. köt. – 1917–1941. 1917. szeptember–1929. június (Babits könyvtár, 8.)
- 2. köt. – 1917–1941. 1929. július–1935. december (Babits könyvtár, 9.)
- 3. köt. – 1917–1941. 1936. január–1941. október (Babits könyvtár, 10.)
- 4. köt. – 1941–1951. 1941. augusztus 14–1947. december 29. (Babits könyvtár, 11.)
- 5. köt. – 1941–1951. 1948. január 1–1951. május 25. (Babits könyvtár, 12.)
- „Áll az idő és máll a tér”. Babits István levelei a keleti frontról és a hadifogságból, 1915–1920; összeáll., szöveggond., ford., jegyz., bev. Buda Attila; Akadémiai, Bp., 2005 (Babits könyvtár, 13.)
- Török Sophie naptárai, 1921–1941, 1–2.; szerk., szöveggond., jegyz., bev. Papp Zoltán János; Argumentum, Bp., 2010
- 1. köt. – 1921–1933 (Babits könyvtár, 14.)
- 2. köt. – 1934–1941 (Babits könyvtár, 15.)
Készült az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1997–
Regények (1997–)
- A gólyakalifa / Kártyavár; sajtó alá rend. Éder Zoltán et al.; Historia Litteraria Alapítvány–Korona, Bp., 1997
- Timár Virgil fia; sajtó alá rend. Sipos Lajos; Magyar Könyvklub, Bp., 2001
- Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom; sajtó alá rend. Buda Attila; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
- Halálfiai, 1–2.; sajtó alá rend. Szántó Gábor András, Némediné Kiss Adrien, T. Somogyi Magda; Argumentum, Bp., 2006
Levelezése (1998–)
- Babits Mihály levelezése, 1890–1906; sajtó alá rend. Zsoldos Sándor; Historia Litteraria Alapítvány–Korona, Bp., 1998
- Babits Mihály levelezése, 1907–1909; sajtó alá rend. Szőke Mária; Akadémiai, Bp., 2005
- Babits Mihály levelezése, 1909–1911; sajtó alá rend. Sáli Erika, Tóth Máté; Akadémiai, Bp., 2005
- Babits Mihály levelezése, 1911–1912; sajtó alá rend. Sáli Erika; Magyar Könyvklub, Bp., 2003
- Babits Mihály levelezése, 1912–1914; sajtó alá rend. Pethes Nóra, Vilcsek Andrea; Akadémiai, Bp., 2007
- Babits Mihály levelezése, 1914–1916; sajtó alá rend. Fodor Tünde, Topolay Ágnes; Argumentum, Bp., 2008
- Babits Mihály levelezése, 1916–1918; sajtó alá rend. Majoros Györgyi, Tompa Zsófia, Tóth Máté; Argumentum, Bp., 2011
- Babits Mihály levelezése, 1918–1919; sajtó alá rend. Sipos Lajos; Argumentum, Bp., 2011
- Babits Mihály levelezése, 1919–1921; sajtó alá rend. Majoros Györgyi, Tompa Zsófia; Argumentum, Bp., 2012
- Babits Mihály levelezése, 1921–1923; sajtó alá rend. Szőke Mária, jegyz. Sipos Lajos; Argumentum, Bp., 2014
Drámák (2003)
- Drámák / Laodameia / A második ének / A literátor / A Simóné háza; sajtó alá rend. Vilcsek Béla; Magyar Könyvklub, Bp., 2003
Kisprózai alkotások (2010)
- Kisprózai alkotások; sajtó alá rend. Némediné Kiss Adrien, Szántó Gábor András; Argumentum, Budapest, 2010
Esszék, tanulmányok, kritikák (2010–)
- Esszék, tanulmányok, kritikák, 1900–1911; sajtó alá rend. Hibsch Sándor, Pienták Attila; Argumentum, Bp., 2010
Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 2002–
- Sipos Lajos: Új klasszicizmus felé…; Argumentum, Bp., 2002 (Babits kiskönyvtár, 1.)
- Basch Lóránt: A Baumgarten Alapítvány történetéből. Tanulmányok, cikkek; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Argumentum, Bp., 2004 (Babits kiskönyvtár, 2.)
- Rába György: Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé. Babits és a százéves Nyugat költői; Argumentum, Bp., 2008 (Babits kiskönyvtár, 3.)
- Közelítések… Babits Mihály életművéről születésének 125. évfordulóján; szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila, Sipos Lajos; Savaria University Press, Szombathely, 2008 (Babits kiskönyvtár, 4.)
- Vilcsek Béla: A drámaíró Babits Mihály; Argumentum, Bp., 2008 (Babits kiskönyvtár, 5.)
- Némediné Kiss Adrien: A magyar „ördögregény”. Babits Mihály: Halálfiai; Argumentum, Bp., 2008 (Babits kiskönyvtár, 6.)
- Csokonai-Illés Sándor: Babits Mihály és Fogaras; Argumentum, Bp., 2010 (Babits kiskönyvtár, 7.)
- Haász Gabriella: Babits Mihály és a San Remo-díj; Universitas, Bp., 2016 (Babits kiskönyvtár, 8.)
- Babits Mihály halotti anyakönyvi bejegyzésében Kelemen Hajnalkaként szerepel.
- Ma: Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán krt. 40. Az ún. Tündérpalota épülete. Ennek közelében, 1912 és 1915 között az akkori Szabóky, mai Bíró Lajos utca 54.-ben lakott hónapos szobában Babits Mihály.
- A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 57/1921 folyószáma alatt.
- A család a XVIII. század során, az anyakönyvek alapján Essler alakban írta a vezetéknevét, a XIX. században már inkább Engler, Engel alakban fordult elő.
- Az anyakönyvekben hol „Váli”, hol „Vály” alakban fordul elő a vezetéknév, valamint néhány alkalommal „Vályi” alakkal is találkozhatunk.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads