Remove ads
A Tündérpalota Budapest VIII. kerületében, a Népligettel szemben, a Könyves Kálmán körút, a Győrffy István utca, a Villám utca és az Elnök utca által körülhatárolt területen fekvő, magyar szecessziós stílusú épület. Főbejárata a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt található. Jelenleg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) székhelye.
| Tündérpalota | |
 | |
| Cím | 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1909–1911 |
| Építési stílus | Magyar szecessziós |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Védettség | Műemlék |
| Tervező | Kőrössy Albert Kálmán |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum |
| Tulajdonos | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kezelésében áll[1] |
| Alapadatok | |
| Alaprajz | szélesen elnyújtott H alak |
| Alapterület | közel 3000 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Tündérpalota
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 40″, k. h. 19° 05′ 60″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérpalota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az eredetileg Budapest X. kerületéhez – ma VIII. kerületéhez – tartozó Tisztviselőtelepen kirendeltségként működő gimnáziumból 1907-ben megalakult a Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A diákok számának növekedése miatt szükségessé vált egy – a gimnáziumnak helyet adó – új épület létrehozása. A főváros Gaál Mózes iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán építész külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az iskolai évkönyv 1909/10. tanévi beszámolója ezt írja: „Október végén állott az épület, tető alá került… díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a Népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna.” A gimnázium 1911 májusában nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, bár még ekkor sem volt egészen kész az épület. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított, még annak ellenére is, hogy az első világháborút követő román megszállás alatt főleg az iskola berendezése károsodott. Az 1921-ben Széchenyi István Gimnáziummá átnevezett, 1924-től reálgimnáziumként működő iskola – ahol Babits Mihály is tanított – egy 1924 szeptemberében kelt minisztériumi rendelet következtében a Tündérpalota nagy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének adta át, amely így raktárként, kiállítások helyszíneként funkcionált. A minisztérium utasítása a tervek szerint három évre szólt, de az 1975-ig működött gimnázium – ahol Hofi Géza is tanult – többé sosem kapta vissza az egész házat. A második világháború időszaka felgyorsította az épület avulását. Felújítása során kőporos vakolat került a homlokzatra, amely rontotta a Tündérpalota megjelenését, mivel eltakarta a sgraffito díszítéseit. Az épület múzeumi részét 1972-ig az önállóvá vált Néprajzi Múzeum használta. A gimnázium jogutódja 1972–1976 között nyomdaipari szakközépiskolaként volt jelen az épületben, majd megszűnése után a Radnai Béla Gyors- és Gépíró Szakiskola költözött a helyére. 1977-től városképi jelentősége miatt a Tündérpalota műemléki védelem alá került. 1996–1998 között a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és tanműhelyei, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, máig használva őket. 2013-ban az épület nagyfokú felújításon esett át. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 520 millió forintot nyert az épület energiahatékonyságának javítására, amelyből korszerűsítették a nyílászárókat, modernizálták a világítási és fűtési rendszert, a helyreállított vakolatra a hőszigetelést javító nanokerámia bevonat került. Az egykori iskola sportpályáján napelemes rendszert alakítottak ki.
Remove ads
A Tündérpalota két emeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű, alaprajza elnyújtott H alakú. A főbejárat két oldalán előkert található. Teteje pártázatos kialakítású. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Az ablakokkal teli hátsó homlokzat kialakítása következtében jelentős természetes fény jut az épületbe.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads