From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.
Alapvetően statisztikai jellegű területi egység. Az Európai Unió statisztikai célú regionális beosztásának, a NUTS rendszer legfelső magyarországi szintjének felel meg.
Az Alföld és Észak országrész 2023-ban 3 régiót, 9 vármegyét, 88 járást és 1 253 települést foglal magába. Területe 49 ezer km², lakóinak a száma 2018-ban 3,8 millió volt.
| Címer | Vármegye | Terület (km²) |
Lakó (fő) |
Járás | Település | Székhely | Térkép | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | 10e+ | MJV. | |||||||
| Észak-Magyarország | ||||||||||
 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 7 247 | 648 216 | 16 | 358 | 29 | 8 | 1 | Miskolc |  |
 |
Heves | 3 637 | 295 792 | 7 | 121 | 11 | 4 | 1 | Eger | |
 |
Nógrád | 2 544 | 190 937 | 6 | 131 | 6 | 3 | 1 | Salgótarján | |
| 13 429 | 1 134 945 | 29 | 610 | 46 | 15 | 3 | ||||
| Észak-Alföld | ||||||||||
 |
Hajdú-Bihar | 6 210 | 530 464 | 10 | 82 | 21 | 9 | 1 | Debrecen |  |
 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 5 582 | 371 271 | 9 | 78 | 22 | 8 | 1 | Szolnok | |
 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 5 936 | 558 361 | 13 | 229 | 28 | 6 | 1 | Nyíregyháza | |
| 17 728 | 1 460 096 | 32 | 389 | 71 | 23 | 3 | ||||
| Dél-Alföld | ||||||||||
 |
Bács-Kiskun | 8 445 | 505 602 | 11 | 119 | 22 | 9 | 1 | Kecskemét |  |
 |
Békés | 5 630 | 338 025 | 9 | 75 | 22 | 6 | 1 | Békéscsaba | |
 |
Csongrád-Csanád | 4 263 | 400 238 | 7 | 60 | 10 | 5 | 2 | Szeged | |
| 18 337 | 1 243 865 | 27 | 254 | 54 | 20 | 4 | ||||
| Alföld és Észak összesen | 49 494 | 3 838 906 | 88 | 1 253 | 171 | 58 | 10 | |||
| Település | Lakó (2018) | Vármegye (2023) |
|---|---|---|
| Debrecen | 202 214 | Hajdú-Bihar |
| Szeged | 161 122 | Csongrád-Csanád |
| Miskolc | 155 650 | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Nyíregyháza | 117 121 | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kecskemét | 110 638 | Bács-Kiskun |
| Szolnok | 71 521 | Jász-Nagykun-Szolnok |
| Békéscsaba | 59 357 | Békés |
| Eger | 53 436 | Heves |
| Hódmezővásárhely | 43 700 | Csongrád-Csanád |
| Baja | 34 788 | Bács-Kiskun |
| Salgótarján | 34 124 | Nógrád |
| Ózd | 32 564 | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Hajdúböszörmény | 30 437 | Hajdú-Bihar |
| Gyula | 29 606 | Békés |
| Gyöngyös | 29 337 | Heves |
| Kiskunfélegyháza | 29 324 | Bács-Kiskun |
| Orosháza | 27 492 | Békés |
| Kiskunhalas | 27 136 | Bács-Kiskun |
| Szentes | 27 080 | Csongrád-Csanád |
| Jászberény | 26 828 | Jász-Nagykun-Szolnok |
| Kazincbarcika | 26 337 | Borsod-Abaúj-Zemplén |
A magyarországi nagytájak közül lényegében az Északi-középhegység és az Alföld tartozik ide.
Kelet-Magyarország négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Tisza-tó és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a Tisza-tó körüli területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.
A négy turisztikai régió:
Észak-Magyarország turisztikai régió
A régió fő turisztikai látnivalói a műemlékekben gazdag városok (a borairól és gyógyvizeiről is híres Eger, Miskolc, Sárospatak, Pásztó, valamint a világörökséghez tartozó Tokaj), a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a nemesi kastélyok, a romantikus középkori várak és várromok (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár, szécsényi várnegyed, hollókői vár), a Mátra és a Bükk számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékek (Lillafüred, a természeti világörökséghez tartozó Aggteleki Nemzeti Park cseppkőbarlangjai, a bükki barlangok).
Észak-Alföld turisztikai régió
A régió fő látnivalói a régió székhelye, Debrecen a történelmi műemlékeivel, a Hortobágy (világörökségi helyszín) természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, valamint Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosai. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút. Érdekes látnivalót jelentenek a régiószerte megtalálható kunhalmok, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a különleges művészetű templomok (Csaroda, Tákos), valamint az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál .
Tisza-tó turisztikai régió A Kiskörei-víztározó megépítésével létrejött Magyarország legnagyobb mesterséges és második legjelentősebb tava, a Tisza-tó. A hozzá kapcsolódó turisztikai régió Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegye határán fekszik. Hagyományos központja: Tiszafüred. Természeti értékekben gazdag terület: a Tiszafüredi Madárrezervátum értékes és ritka növény- és állatvilággal bír; de a régióhoz tartozik a Hortobágyi- és a Bükki Nemzeti Park egy része is. Jelentősebb települések: Tiszafüred, Karcag, Abádszalók, Mezőkövesd, Kunhegyes.
A dél-alföldi turisztikai régió fő látnivalói elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet, a romantikus tanyavilág, a néprajzi emlékek és a városok műemlékei és múzeumai (különösen érdekes a régió székhelye, Szeged, valamint Gyula, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja). A régió fontos látnivalói közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a gyulai vár, a mezőhegyesi ménes és a hajósi pincesor. A természetkedvelők számára vonzó célpont a dévaványai túzokrezervátum, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a bugaci puszta, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza holtágaival és a szarvasi arborétum. A régió legismertebb fesztiválja a Szegedi Szabadtéri Játékok.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
