magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
| Albertirsa | |||
 | |||
| Az alberti evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Jutasiné Klein Kitti (KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Kovács Zoltánné dr. | ||
| Irányítószám | 2730 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 724 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 167,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 72,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″ | |||
 Albertirsa
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Albertirsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.
Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.
Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól.[5] 2003 óta város.
A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.
A török időkben elnéptelenedett.
1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be,[6] többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.
| Időszak | Név | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Kiss Tibor | nem ismert [7] |
| 1994–1998 | Választási Szövetség Albertirsa[8] | |
| 1998–2002 | Fazekas László | független [9] |
| 2002–2006 | független[10] | |
| 2006–2010 | független[11] | |
| 2010–2014 | független[12] | |
| 2014–2019 | TEAM-Választási Szövetség[13] | |
| 2019–2024 | független[14] | |
| 2024– | Jutasiné Klein Kitti | KDNP[1] |
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 12 181 | 12 209 | 12 532 | 13 286 | 13 497 | 13 533 | 13 724 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[16]
Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):[22]
Gaggiano, Olaszország (1992)
Pabradė, Litvánia (1998)
Malacka, Szlovákia (2000)
Szilágysomlyó, Románia (2004)
Battyánfalva, Szlovénia (2005)Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
