Remove ads
Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye.
| Malacka (Malacky) | |||
 | |||
| A Pálffy-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Malackai | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1206 | ||
| Polgármester | Juraj Říha | ||
| Irányítószám | 901 01 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | MA | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 935 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 628 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 27,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 17″, k. h. 17° 01′ 25″ | |||
| Malacka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malacka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Remove ads
Pozsonytól 36 km-re északra fekszik.
A név eredetének egyik népszerű elmélete szerint a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.
A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detrekő várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak.
A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidum rangot és vásártartási jogot kapott. 1577-ben kapta a ma is használatos címerét. A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekői uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újonnan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött.
1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891-ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.
Vályi András (1796) szerint „MALACZKA. Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, ’s erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is.”[2]
Fényes Elek (1851) szerint „Malaczka, tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesitett juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.
Remove ads
1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar anyanyelvű volt.
2011-ben 17 051 lakója volt.[4]
- A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
- Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
- Ferences templomában Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak.
- A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.
Vasúti
- Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István magyar miniszterelnök.
- Itt született 1890. január 21-én Ernst Wiesner építész.
- Itt született 1907. július 12-én Ľudo Zúbek szlovák író, műfordító.
- Itt született 1928. január 13-án Karol Machata szlovák színész.
- Itt született 1934. május 18-án Ladislav Pittner politikus, Szlovákia egykori belügyminisztere.
- Itt született 1944. április 12-én Ľubomír Roman szlovák színész, politikus.
- Itt hunyt el 1702. július 9-én Babcsánszky Ferenc szerzetes.
- Itt hunyt el 1971. június 28-án Martin Benka szlovák festőművész.
- Itt született 1981. április 16-án Stanislav Velický szlovák labdarúgó.
- Itt született 1997. május 13-án Samuel Mráz, szlovák válogatott labdarúgó.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads