metróvonal Dél-Koreában From Wikipedia, the free encyclopedia
Az AREX (hangul: 인천국제공항철도, Incshon Kukcse Konghangcsholdo, RR: Incheon Gukje Gonghangcheoldo) a szöuli metró vonala, melyet a Korail Airport Railroad üzemeltet. A vonal Szöul belső negyedeit köti össze az incshoni ( ) és a kimphoi ( ) repülőtérrel. Az AREX hagyományos, minden állomáson megálló járatai mellett expresszvonatokat is üzemeltet, utóbbiak az incshoni ( ) repülőtértől indulva csak a végállomáson, a Szöul állomáson állnak meg. Ezt az utat a vonat 43 perc alatt teszi meg.[2]
AREX (인천국제공항철도) | |
Szöuli metróhálózat | |
Üzemeltetés kezdete | 2007. március 23. |
Üzemeltető | Korail Airport Railroad |
Állomások | 14 |
Vonal hossza | 63,8[1][2] km |
Depók | Jongju ( ), Incshon ( )[3] |
Nyomtáv | 1435 mm |
Sebesség | 100-110[4] km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz AREX témájú médiaállományokat. |
A vonal építési tervét 1998 júliusában jelentették be, akkor még IREX néven.[5] Ez volt Dél-Korea első BOT finanszírozási modellben[* 1] készülő projektje.[5] A koncessziót egy 11 koreai cégből állú konzorcium nyerte meg 2001-ben, melynek neve Incheon International Airport Railroad Company (Iiarco) volt.[5] A fő részvényesei a Hyundai (27%), a POSCO (11,9%), a Daelim (10%), a Dongbu (10%) és a Korail (9,9%) voltak.[5]
Az építkezés végül 2001-ben kezdődött meg,[7] az incshoni ( ) repülőtér megnyitását követően. A vonal mintegy 60% föld alatt fut, majd a Jongdzsong ( ) híd – mely egy kombinált közúti-vasúti híd – alsó részén éri el a Jongdzsong ( ) szigetet, ahol a repülőtér található.[5] Az Iiarco mintegy 400 millió euró értékben kötött szerződést az Incheon Korean French Consortiummal (IKFC) a projekt vezetésére és a vonatok szállítására. A cég tagjai közé tartozott az Alstom és koreai leányvállalata, az Eukorail, valamint a vonatok gyártásával foglalkozó Hyundai Rotem.[5]
2006 júniusában a vonalat és az üzemeltető társaságot AREX névre nevezték át. Az első, 37,6 km hosszú, az incshoni ( ) és a kimphói ( ) repülőtér közötti szakaszt 2007. március 23-án adták át.[8]
2009 márciusában a Korail megszerezte a cég 88,8%-át,[9] majd novemberben Korail Airport Railroadra változtatta a vállalat nevét.
A második fázisban épült meg a kimphói ( ) repülőtértől Szöul állomásig tartó szakasz, mely 58 kilométerre növelte a vonal hosszát.[10] A depóval együtt a vonal teljes hossza 61,7 km.[11] A föld alatti vonal a Han folyónál a felszínen folytatódik, ahol is a Magok vasúti hídon keresztül szeli át a folyót. A második szakaszt 2010. december 29-én adták át,[12] Kondok ( ) állomás kivételével, amit eredetileg 2011 elején terveztek megnyitni,[13] végül azonban novemberben került átadásra.
száma |
átírva |
(km) |
távolság |
|||||||
일반 |
직통 | |||||||||
A01 | Szöul | 서울 | 서울 | ◉ | ◉ | 1-es vonal 4-es vonal Kjongi–Csungang ( ) KTX |
- | 0,0 | Jongszan-ku ( ) | Szöul |
A02 | Kongdok ( ) | 공덕 | 孔德 | ◉ | ↕ | 5-ös vonal 6-os vonal Kjongi–Csungang ( ) |
3,3 | 3,3 | Mapho-ku ( ) | |
A03 | Hongik Egyetem |
홍대입구 | 弘大入口 | ◉ | ↕ | 2-es vonal Kjongi–Csungang ( ) |
2,8 | 6,1 | ||
A04 | Digital Media City |
디지털 미디어시티 |
디지털 미디어시티 |
◉ | ↕ | 6-os vonal Kjongi–Csungang ( ) |
3,4 | 9,5 | Unphjong-ku ( ) | |
A042 | Magongnaru | 마곡나루 | 麻谷나루 | ↕ | ↕ | 9-es vonal | 8,6 | 18,1 | Kangszo-ku ( ) | |
A05 | Kimphói ( ) repülőtér |
김포공항 | 金浦空港 | ◉ | ↕ | 5-ös vonal 9-es vonal |
10,9 | 20,4 | ||
A06 | Kjejang ( ) | 계양 | 桂陽 | ◉ | ↕ | Incshon ( ) 1 | 6,6 | 27,0 | Kjejang-ku ( ) | Incshon ( ) |
A07 | Komam ( ) | 검암 | 黔岩 | ◉ | ↕ | Incshon ( ) 2 KTX |
5,5 | 32,5 | Szo-ku ( ) | |
A071 | Cheongna International City |
청라국제도시 | 靑蘿國際都市 | ◉ | ↕ | 4,8 | 37,3 | |||
A072 | 'Jongdzsong ( ) | 영종 | 永宗 | ↕ | ↕ | 10,3 | 47,6 | Csung-ku ( ) | ||
A08 | Unszo ( ) | 운서 | 雲西 | ◉ | ↕ | 13,8 | 51,1 | |||
A09 | Incshoni ( ) repülőtér teherterminál |
공항화물청사 | 空港貨物廳舍 | ◉ | ↕ | 4,3 | 55,4 | |||
A10 | Incshoni repülőtér 1 |
인천공항1터미널 | 仁川空港1터미널 | ◉ | ◉ | KTX Incshoni maglev |
2,6 | 58,0 | ||
A11 | Incshoni repülőtér 2 |
인천공항2터미널 | 仁川空港2터미널 | ◉ | ◉ | 5,8 | 63,8 | |||
Jongju ( ) | 용유 | 龍遊 | Incshoni maglev | 3,7 | 61,7 | |||||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.