idegen

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidɛɡɛn]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ide‧gen
• Rhymes: -ɛn

Etymology 1

Of unknown origin. First attested in 1295.^[1][2]

Adjective

idegen (comparative idegenebb, superlative legidegenebb)

1. unknown, strange
2. foreign, alien
3. extraneous

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	idegen	idegenek
accusative	idegent	idegeneket
dative	idegennek	idegeneknek
instrumental	idegennel	idegenekkel
causal-final	idegenért	idegenekért
translative	idegenné	idegenekké
terminative	idegenig	idegenekig
essive-formal	idegenként	idegenekként
essive-modal	idegenül	—
inessive	idegenben	idegenekben
superessive	idegenen	idegeneken
adessive	idegennél	idegeneknél
illative	idegenbe	idegenekbe
sublative	idegenre	idegenekre
allative	idegenhez	idegenekhez
elative	idegenből	idegenekből
delative	idegenről	idegenekről
ablative	idegentől	idegenektől
non-attributive possessive - singular	idegené	idegeneké
non-attributive possessive - plural	idegenéi	idegenekéi

Derived terms

• idegenedik → elidegenedik
• idegenít → elidegenít
• idegenkedik
• idegenség

 

Expressions

• idegen nyelv

 

Noun

idegen (plural idegenek)

1. stranger
2. foreigner, alien

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	idegen	idegenek
accusative	idegent	idegeneket
dative	idegennek	idegeneknek
instrumental	idegennel	idegenekkel
causal-final	idegenért	idegenekért
translative	idegenné	idegenekké
terminative	idegenig	idegenekig
essive-formal	idegenként	idegenekként
essive-modal	idegenül	—
inessive	idegenben	idegenekben
superessive	idegenen	idegeneken
adessive	idegennél	idegeneknél
illative	idegenbe	idegenekbe
sublative	idegenre	idegenekre
allative	idegenhez	idegenekhez
elative	idegenből	idegenekből
delative	idegenről	idegenekről
ablative	idegentől	idegenektől
non-attributive possessive - singular	idegené	idegeneké
non-attributive possessive - plural	idegenéi	idegenekéi

Possessive forms of idegen
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	idegenem	idegenjeim
2nd person sing.	idegened	idegenjeid
3rd person sing.	idegenje	idegenjei
1st person plural	idegenünk	idegenjeink
2nd person plural	idegenetek	idegenjeitek
3rd person plural	idegenjük	idegenjeik

Derived terms

Compound words

• idegenforgalom
• idegengyűlölet
• idegenvezető

 

Etymology 2

ideg +‎ -en

Noun

idegen

1. superessive singular of ideg

References

1. idegen in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
2. idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• idegen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN