idegenvezető

Hungarian

Etymology

idegen +‎ vezető

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidɛɡɛɱvɛzɛtøː]
• Hyphenation: ide‧gen‧ve‧ze‧tő
• Rhymes: -tøː

Noun

idegenvezető (plural idegenvezetők)

1. tour guide, tourist guide

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	idegenvezető	idegenvezetők
accusative	idegenvezetőt	idegenvezetőket
dative	idegenvezetőnek	idegenvezetőknek
instrumental	idegenvezetővel	idegenvezetőkkel
causal-final	idegenvezetőért	idegenvezetőkért
translative	idegenvezetővé	idegenvezetőkké
terminative	idegenvezetőig	idegenvezetőkig
essive-formal	idegenvezetőként	idegenvezetőkként
essive-modal	—	—
inessive	idegenvezetőben	idegenvezetőkben
superessive	idegenvezetőn	idegenvezetőkön
adessive	idegenvezetőnél	idegenvezetőknél
illative	idegenvezetőbe	idegenvezetőkbe
sublative	idegenvezetőre	idegenvezetőkre
allative	idegenvezetőhöz	idegenvezetőkhöz
elative	idegenvezetőből	idegenvezetőkből
delative	idegenvezetőről	idegenvezetőkről
ablative	idegenvezetőtől	idegenvezetőktől
non-attributive possessive - singular	idegenvezetőé	idegenvezetőké
non-attributive possessive - plural	idegenvezetőéi	idegenvezetőkéi

Possessive forms of idegenvezető
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	idegenvezetőm	idegenvezetőim
2nd person sing.	idegenvezetőd	idegenvezetőid
3rd person sing.	idegenvezetője	idegenvezetői
1st person plural	idegenvezetőnk	idegenvezetőink
2nd person plural	idegenvezetőtök	idegenvezetőitek
3rd person plural	idegenvezetőjük	idegenvezetőik

Further reading

• idegenvezető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN