yezh From Wikipedia, the free encyclopedia
An azeri[1], [2], pe azerbaidjaneg[2], pe azerieg(Daveoù a vank) (azeri : Azərbaycan dili, Азәрбајҹан дили; distagadur (LFE): /azærbajʤan dili/), a zo ur yezh turkek a vez komzet e Kreiz Azia gant tro-dro da 35 milion a dud. An darn vrasañ eus ar gomzerion, ne vevont ket en Azerbaidjan (9.2 milion a gomzerion) e-lec'h m'emañ ar yezh ofisiel, met kentoc'h en Iran. Komzet e vez ivez e Dagestan, Jorjia, norzh Irak ha reter Turkia.
Azeri (Azərbaycan dili, Азәрбајҹан дили) | |
---|---|
Toleadoù ma vez komzet azeri | |
Perzhioù | |
Komzet e : | Azerbaidjan, Iran, Jorjia, Irak, Rusia, Turkia |
Rannved : | Kreiz Azia |
Komzet gant : | 45 - 50 000 000 a dud |
Renkadur : | ~ 50 |
Familh-yezh : | Yezhoù altaek
|
Statud ofisiel | |
Yezh ofisiel e : | Azerbaidjan |
Akademiezh : | hini ebet |
Kodoù ar yezh | |
ISO 639-1 | az |
ISO 639-2 | aze |
ISO 639-3 | |
Kod SIL | AZB |
Sellit ivez ouzh ar pennad Yezh. |
Div rannyezh pennañ ez eus:
Betek 1929 e veze implijet al lizherenneg arabek evit skrivañ an azeri, implijet c’hoazh en Iran evit skrivañ azeri ar su. Etre 1929 ha 1938 e veze implijet al lizherenneg latin evit azeri an norzh, disheñvel he stumm diouzh al lizhereenneg latin a-vremañ avat. Etre 1938 ha 1991 e oa bet lakaet da ofisiel al lizherenneg kirillek. E 1991 e oa bet lakaet da ofisiel adarre al lizherenneg latin adstummet.
Arabek | Latin | Kirillek | Latin | LFE |
---|---|---|---|---|
—1918 | 1918–1939 | 1958–1991 | 1992— | |
ﺍ | A a | А а | A a | [ɑ] |
ﺏ | B в | Б б | B b | [b] |
ﺝ | Ç ç | Ҹ ҹ | C c | [ʤ] |
چ | C c | Ч ч | Ç ç | [ʧ] |
ﺩ | D d | Д д | D d | [d] |
ﻩ | E e | Е е | E e | [e] |
ع | Ə ə | Ә ә | Ə ə | [æ] |
ﻑ | F f | Ф ф | F f | [f] |
گ | G g | Ҝ ҝ | G g | [ɡʲ] |
ﻍ | {Ƣ ƣ | Ғ ғ | Ğ ğ | [ɣ] |
ﺡ,ﻩ | H h | Һ һ | H h | [h] |
ﺥ | X x | Х х | X x | [x] |
ی | Ь ь | Ы ы | I ı | [ɯ] |
ی | I i | И и | İ i | [ɪ] |
ژ | Ƶ ƶ | Ж ж | J j | [ʒ] |
ک | K k | К к | K k | [k] |
ﻕ | Q q | Г г | Q q | [ɡ] |
ﻝ | L l | Л л | L l | [l] |
ﻡ | M m | М м | M m | [m] |
ﻥ | N n | Н н | N n | [n] |
ﻭ | O o | О о | O o | [ɔ] |
ﻭ | Ɵ ɵ | Ө ө | Ö ö | [œ] |
پ | P p | П п | P p | [p] |
ﺭ | R r | Р р | R r | [r] |
ﺙ,ﺱ,ﺹ | S s | С с | S s | [s] |
ﺵ | Ş ş | Ш ш | Ş ş | [ʃ] |
ﺕ,ﻁ | T t | Т т | T t | [t] |
ﻭ | U u | У у | U u | [u] |
ﻭ | Y y | Ү ү | Ü ü | [y] |
ﻭ | V v | В в | V v | [v] |
ی | J j | Ј ј | Y y | [j] |
ﺫ,ﺯ,ﺽ,ﻅ | Z z | З з | Z z | [z] |
Evel en holl yezhoù turkek:
Daou doare ez eus evel e turkeg hervez pep lostger resis:
Kemmañ a c’hell kensonennoù ‘zo ivez, dreist-holl ‘k’ e dibenn ul lostger, hervez ar vogalenn a zeu diouzhtu a-raok en ur silabenn serr (achuet gant ur vogalenn) pe dirak ur vogalenn (silabenn digor), da skouer:
(Notenn: Evit an diforc’h etre vogalennoù sklaer ha teñvel s.o. ar rann 'Hesonerezh vogalennek')
C’hwezh troad ec’h implijer en ouzbekeg:
Evel e brezhoneg ec’h implijet an unander da heul un niverenn, da skouer:
Al lostger –maq/-mǝk (V2) eo merk an anv-verb, da skouer:
Me Mǝn
Te Sǝn
Eñ/Hi O
Ni Biz
C'hwi Siz
Int Onlar
Peurliesañ e vez merket gant an tonvouezh nemetken kentoc'h evit gant ar rannig-nac'hañ (enger: –mV4-) evel e turkeg, da skouer:
(Notenn: Ret eo gwrirekaat ar rann-mañ)
(Notenn: Disheñvel eo loden eus an dibennoù personel diouzh ar re voas)
(Notenn: s.o. ar rann Hesonerezh kensonennel evit an diforc'h etre an dibennoù -k/q/y/ǧ)
Demat Sabahınız xeyir
Mont a ra? Necǝsiniz?
Noz vat Gecǝniz xeyrǝ qalsın
Mar plij Zǝhmǝt olmasa / Lütfǝn
Kenavo Sağ ol
Ya Bǝli
Nann Yox / Xeyr
Mat eo Oldu
Trugarez Tǝşǝkkür edirǝm / Sağ ol
Petra eo hoc'h anv?Sizin adınız nǝdir?
… eo ma anv Adım…
Piv? Kim?
Petra? Nǝ?
Pelec'h? Hara?
Penaos? Necǝ?
Pegoulz? Nǝ vaxt?
Pegement? Neçǝ? Pe(hini)? Hansı?
Dilun Bazar ertəsi
Dimeurzh Çǝrşǝnbǝ axşamı
Dimerc'her Çǝrşǝnbǝ
Diriaou Cümǝ axşamı
Digwener Cümǝ
Disadorn Șǝnbǝ
Disul Bazar
Miz Genver Yanvar
Miz C'wevrer Fevral
Miz Meurzh Mart
Miz Ebrel Aprel
Miz Mae May
Miz Mezheven İyun
Miz Gouere İyul
Mizt Eost Avqust
Miz Gwengolo Sentyabr
Miz Here Oktyabr
Miz Du Noyabr
Miz Kerzu Dekabr
Unan Bir
Daou İki
Tri Üç
Pevar Dörd
Pemp Beş
C'hwec'h Altı
Seizh Yeddi
Eizh Sǝkkiz
Nav Doqquz
Dek On
Unnek On bir
Daouzek On iki
Trizek On üç
Pevarzek On dörd
Pempzek On beş
C'hwezhek On altı
Seitek On yeddi
Tric'hwec'h On sǝkkiz
Naontek On doqquz
Ugent İyirmi
Unan-warn'n-ugent İyirmi bir
Tregont Otuz
Daou-ha-tregont Otuz iki
Daou-ugent Qırx
Tri-ha-daou-ugent Qırx üç
Hanterkant Əlli
Tri-ugent Altmış
Dek-ha-tri-ugent Yetmiş
Pevar-ugent Sǝksǝn / Hǝştad
Dek-ha-pevar-ugent Doxsan
Kant Yüz
Mil Min
Kentañ Birinci
Eil İkinci
Trede Üçüncu
Pevare Dördüncü
Pempvet Beşinci
C'hwec'hvet Altıncı
Seizhvet Yeddinci
Eizhvet Sǝkkizinci
Naovet Doqquzuncu
Dekvet Onuncu
Mellad 1:
بوتون اينسانلار حيثييت و حاقلار باخيميندان دنك (برابر) و اركين (آزاد) دوغولارلار. اوس (عقل) و اويات (ويجدان) ييهﺳﻴﺪيرلر و بير بيرلرينه قارشى قارداشليق روحو ايله داوراماليدرلار.
Tost a-walc'h eo stumm ar gerioù a orin turkek rik implijet gant an eil yezh turkek hag eben alies, da skouer:
Yezh | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hendurkeg | bir | iki | üç | tört | biş | altı | yidi | sekiz | tokuz | on | |
Altaieg | ноль nol' | бир bir | эки eki | ÿч üç | тöрт tört | бeш beş | алты altı | jeти ceti | сегис segis | тогуc togus | oн on |
Azeri | sıfır | bir | iki | üç | dörd | beş | altı | yeddi | səkkiz | doqquz | on |
Bachkireg | ноль nol | бер ber | ике ike | өс ös | дүрт dürt | биш biş | алты altı | ете yete | һигеҙ higeź | туғыҙ tuğıź | ун un |
Barabaeg | bir | iki | üts | tört | pəş | alttı | yədi | səkiz | toğiz | on | |
C'hakaseg | пip pir | ікi iki | үc üs | төpт tört | пиc pis | алты altı | читi çiti | cигic sigis | тoғыc toğıs | oн on | |
C'halajeg | bii | äkki | üüç | töört | beeş | alta | yeetti | säkkiz | toqquz | oon | |
Dolganeg | биир biir | икки ikki | үс üs | түөрт tüört | биэс bies | алта alta | hэттэ hette | агыс agıs | тогус togus | уон uon | |
Gagaouzeg | sıfır | bir | iki | üç | dört | beş | altı | yedi | sekiz | dokuz | on |
Kachkaeg | bir | iki | üç | dört | beş | altı | yedi | sekiz | dokuz | on | |
Karachayeg-balkareg | ноль nol | бер ber | эки eki | юч üç | тёрт tört | беш beş | алты altı | джети djeti | сегиз segiz | тогьуз toğuz | он on |
Karakalpakeg | нол nol | бир bir | эки eki | үш u'sh | төрт to'rt | бес bes | алти alti | жети jeti | сегиз segiz | тоғиз tog'iz | он on |
Kazakeg | нөл nöl | бір bir | екі eki | үш üş | төрт tört | бес bes | алты altı | жеті jeti | сегіз segiz | тоғыз toğız | он on |
Kirgizeg | нөль nöl' | бир bir | эки eki | үч üç | төрт tört | беш beş | алты altı | жети jeti | сегиз segiz | тогуз toguz | он on |
Kirgizeg Fuyü | bir | igi | üş | durt | biş | altı | çiti | sigis | doğus | on | |
Koumikeg | ноль nol | бир bir | эки iki | уьч üç | доьрт dört | беш beş | алты altı | етти yetti | сегиз segiz | тогъуз toğuz | он on |
Krimtchakeg | bir | eki | üç | dort | beş | altı | yedi | sekiz | tokuz | on | |
Ouigoureg | نۆل нөль nöl | بىر бир bir | ىككى икки ikki | ئۈچ үч üq üç üch | تۆت төт töt | بەش bex beş bésh | ئالتە алте alte alté | يەتتە йетте yette yétté | سەككىز секиз sekkiz | توققۇز тоққуз toķķuz toqquz | ون он on |
Ouzbekeg | нол, сифр nol, sifr | бир bir | икки ikki | уч uch | тўрт to'rt | беш besh | олти olti | етти yetti | саккиз sakkiz | тўққиз to'qqiz | ўн o'n |
Tatareg | ноль nol | бер bir | ике ike | өч öç | дүрт dürt | биш biş | алты altı | җиде cide | сигез sigez | тугыз tuğız | он on |
Tatareg Krimea | bir | eki | üç | dört | beş | altı | yedi | sekiz | doquz | on | |
Tchagataieg | bir | iki | üç | tört | beş | altı | yeti | sekiz | toquz | on | |
Tchouvacheg | ноль nol' | пӗр pĕr | ик ik | виҫ viś | тӑват tăvat | пилӗк pilĕk | улт ult | ҫич śiç | сакӑр sakăr | тӑхӑр tăxăr | вун vun |
Tofaeg | бipәә birәә | иъhи ìhi | үш üş | дөрт dört | бeш beş | aълты àltı | чедi çedi | ceъhec sèhes | тоъhoc tòhos | он on | |
Turkeg | sıfır | bir | iki | üç | dört | beş | altı | yedi | sekiz | dokuz | on |
Turkeg otomanek | bir | eki | üç | tört | bəş | altı | jəti | səqiz | toquz | on | |
Turkmeneg | нол nol | бир bir | ики iki | үч üç | дөрт dört | бәш bäş | алты alty | еди ýedi | секиз sekiz | докуз dokuz | он on |
Tuvaeg | ноль / тик nol' / tik | бир bir | ийи iyi | үш üş | дөрт dört | бeш beş | алды aldı | чеди çedi | сес ses | тос tos | он on |
Yakouteg | ноль nol | биир biir | икки ikki | үс üs | түөрт tüört | биэс bies | алта alta | сэттэ sette | аҕыс ağıs | тоҕус toğus | уон uon |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.