Kövess Hermann
az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erőinek utolsó főparancsnoka (1854–1924) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Báró kövessházi Kövess Hermann (németül: Hermann Albin Josef Freiherr Kövess von Kövessháza, Temesvár; 1854. március 30. – Bécs, 1924. szeptember 22.) erdélyi szász származású katonatiszt, hadmérnök, cs. és kir. tábornagy (k.u.k. Feldmarschall), az első világháború sikeres hadvezére, császári és királyi titkos tanácsos, 1917-től magyar báró. 1918. november 3-ától az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erőinek utolsó főparancsnoka.
Kövess Hermann (báró kövessházi Kövess Hermann) | |
Gyalogsági tábornokként 1916 körül | |
Született | Hermann Albin Josef Freiherr Kövess von Kövessháza 1854. március 30. Temesvár, Habsburg Birodalom |
Elhunyt | 1924. szeptember 22. (70 évesen) Bécs, Ausztria |
Állampolgársága | |
Házastársa | Eugenie Hye von Glunek (1892–1924) |
Gyermekei | három gyermek: Kövess Géza |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | lásd itt |
Halál oka | agyi érkatasztrófa |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Császári és Királyi Fegyveres Erők főparancsnoka | |
Hivatali idő 1918. november 3. – 1918. december 1. | |
Helyettes | Arz Artúr vezérezredes |
Uralkodó | IV. Károly |
Előd | IV. Károly |
Utód | a tisztség megszűnt |
A Kövess hadseregcsoport parancsnoka | |
Hivatali idő 1915. február – 1915. szeptember | |
Császár | Ferenc József |
Előd | a tisztség létrejött |
Utód | a tisztség megszűnt |
Az Osztrák–Magyar Monarchia 3. hadseregének parancsnoka | |
Hivatali idő 1915. szeptember 27. – 1916. október 20. | |
Helyettes | Dáni Béla altábornagy |
Főparancsnok | Habsburg–Tescheni Frigyes tábornagy |
Előd | Tersztyánszky Károly vezérezredes |
Utód | Karl von Kirchbach vezérezredes |
A montenegrói hadjárat osztrák–magyar parancsnoka | |
Hivatali idő 1916. január 5. – 1916. január 17. | |
Főparancsnok | Habsburg–Tescheni Frigyes tábornagy |
Katonai pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Ország | Osztrák–Magyar Monarchia |
Fegyvernem | Császári és Királyi Hadsereg |
Szolgálati ideje | 1872–1918 |
Rendfokozata | tábornagy |
Háborúi, csatái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövess Hermann témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tanulmányait a hainburgi hadapródiskolában, a klosterbrucki (ma Loucký klášter), Csehország) hadmérnöki akadémián (Genie-Akademie), majd a bécsi Katonai Műszaki Akadémián végezte. 1872-től hadnagy, 1875-től főhadnagy, 1876–78 között a bécsi vezérkari iskola (Kriegsschule) tanulója, melyet jó eredménnyel végzett el. 1882-ben vezérkari tisztként részt vett a hercegovinai és dél-dalmáciai lázadások leverésében, 1894-től alezredes, majd két évvel később ezredessé nevezték ki. 1902-től vezérőrnagy, 1911 júniusában a nagyszebeni XII. hadtest parancsnokává nevezték ki, e minőségében Erdély katonai parancsnoka lett. 1911-től gyalogsági tábornok, továbbá császári és királyi titkos tanácsos.
Az első világháború kitörését követően részt vett a galíciai harcokban, 1915 őszétől a balkáni fronton harcoló 3. hadsereg parancsnoka. Hadseregével 1915. október 9-én elfoglalta Belgrádot, majd a következő év januárjában ő vezette Montenegró katonai megszállását. A háború legsikeresebb hadvezérei közé tartozott, harcolt Dél-Tirolban, majd részt vett az orosz Bruszilov-offenzíva megállításában a keleti fronton. 1917 augusztus elejére visszafoglalta Bukovina döntő részét, érdemei elismeréséül megkapta a Katonai Mária Terézia-rend középkeresztjét.
A háború végén a Nyugat-Balkán megvédésével bízták meg, de feladata teljesítésére már nem állt rendelkezésére kellő katonai erő. 1918. november 3-án a lemondó IV. Károly magyar király őt nevezte ki az osztrák–magyar haderő főparancsnokává.