- 國際音標(幫助): [ɔaːɹ]
- 韻部：-ɔaːɹ
更多信息 单数, 复数 ...
ár 的变格
| n3
|
单数
|
复数
|
|
|
不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árið
|
ár
|
árini
|
| 宾格
|
ár
|
árið
|
ár
|
árini
|
| 与格
|
ári
|
árinum
|
árum
|
árunum
|
| 属格
|
árs
|
ársins
|
ára
|
áranna
| |
关闭
繼承自古諾爾斯語 ár，繼承自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。
ár f（屬格單數 árar，複數 árar）
- 槳
| f6
|
單數
|
複數
|
|
|
不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árin
|
árar
|
árarnar
|
| 賓格
|
ár
|
árina
|
árar
|
árarnar
|
| 與格
|
ár
|
árini
|
árum
|
árunum
|
| 屬格
|
árar
|
árarinnar
|
ára
|
áranna
|
- 國際音標(幫助): [ˈaːr]
- 韻部：-aːr
- 斷字：ár
源自原始芬蘭-烏戈爾語 *arwa (“價格，價值”)。與原始芬蘭語 *arvo (“價值”)[1]油管，亦可能與埃爾齊亞語 [需要文字] (arśems)有關。
ár (複數 árak)
- 價格
- borsos ár ― 過高的價格
- borsos ára van ― 價格不菲
- (比喻義) 代價
更多信息 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後), 單數 ...
| 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
|
|
|
單數
|
複數
|
| 主格
|
ár
|
árak
|
| 賓格
|
árat
|
árakat
|
| 與格
|
árnak
|
áraknak
|
| 工具格
|
árral
|
árakkal
|
| 因果格
|
árért
|
árakért
|
| 轉移格
|
árrá
|
árakká
|
| 到格
|
árig
|
árakig
|
| 樣格-形式
|
árként
|
árakként
|
| 樣格-情態
|
—
|
—
|
| 內格
|
árban
|
árakban
|
| 頂格
|
áron
|
árakon
|
| 接格
|
árnál
|
áraknál
|
| 入格
|
árba
|
árakba
|
| 上下格
|
árra
|
árakra
|
| 向格
|
árhoz
|
árakhoz
|
| 出格
|
árból
|
árakból
|
| 上格
|
árról
|
árakról
|
| 奪格
|
ártól
|
áraktól
|
关闭
更多信息 所有者, 单数所有物 ...
ár 的所有格形
| 所有者
|
单数所有物
|
复数所有物
|
| 第一人称单数
|
áram
|
áraim
|
| 第二人称单数
|
árad
|
áraid
|
| 第三人称单数
|
ára
|
árai
|
| 第一人称复数
|
árunk
|
áraink
|
| 第二人称复数
|
áratok
|
áraitok
|
| 第三人称复数
|
áruk
|
áraik
|
|
关闭
- árajánlat
- áralakulás
- árarány
- árbecslés
- árbevétel
- árcédula
- árcsökkenés, árcsökkentés
- árdrágítás, árdrágító
- árelemzés
- árellenőrzés
- áremelés, áremelkedés
- árengedmény
- áresés
- árérzékeny
- árfekvés
- árfelhajtás
- árfolyam
- árforma
- árhatóság
- árhivatal
- árindex
- árjegyzék
- árjelzés
- árkedvezmény
- árképzés
- árkülönbözet
- árlap
- árlejtés
- árleszállítás
- ármegállapítás
- ármegjelölés
- ármerevség
- árolló
- árpolitika
- árrendszer
- árrés
- árrobbanás
- árrögzítés
- ársapka
- árszabás
- árszámítás
- árszint
- árszínvonal
- ártámogatás
- árverés, árverez
- árvetés
- árviszonyok (複數)
- árzuhanás
- alapár
- átlagár
- darabár
- egységár
- élelmiszerár
- fazonár
- feketeár
- felár
- helyár
- irányár
- készpénzár
- limitár
- összár
- reklámár
- uzsoraár
- vételár
源自原始烏戈爾語 *ϑarɜ (“洪水形成的暫時性湖泊”)。[2]
ár (通常不可數，複數 árak)
- 洪水
- 近義詞：árvíz、áradás
- 漲潮
- 近義詞：dagály
更多信息 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後), 單數 ...
| 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
|
|
|
單數
|
複數
|
| 主格
|
ár
|
árak
|
| 賓格
|
árt
|
árakat
|
| 與格
|
árnak
|
áraknak
|
| 工具格
|
árral
|
árakkal
|
| 因果格
|
árért
|
árakért
|
| 轉移格
|
árrá
|
árakká
|
| 到格
|
árig
|
árakig
|
| 樣格-形式
|
árként
|
árakként
|
| 樣格-情態
|
—
|
—
|
| 內格
|
árban
|
árakban
|
| 頂格
|
áron
|
árakon
|
| 接格
|
árnál
|
áraknál
|
| 入格
|
árba
|
árakba
|
| 上下格
|
árra
|
árakra
|
| 向格
|
árhoz
|
árakhoz
|
| 出格
|
árból
|
árakból
|
| 上格
|
árról
|
árakról
|
| 奪格
|
ártól
|
áraktól
|
关闭
更多信息 所有者, 单数所有物 ...
ár 的所有格形
| 所有者
|
单数所有物
|
复数所有物
|
| 第一人称单数
|
áram
|
árjaim
|
| 第二人称单数
|
árad
|
árjaid
|
| 第三人称单数
|
árja
|
árjai
|
| 第一人称复数
|
árunk
|
árjaink
|
| 第二人称复数
|
áratok
|
árjaitok
|
| 第三人称复数
|
árjuk
|
árjaik
|
|
关闭
- árad → áradás, áradozik, áradat, áradmány
- áraszt
- árapály
- árhullám, árhullámzás
- ármentesítés
- árterület
- ártér
- árvédelem
- árvíz
- fényár
- illatár
- jégár
- könnyár
- szökőár
- tengerár
- zöldár
更多信息 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後), 單數 ...
| 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
|
|
|
單數
|
複數
|
| 主格
|
ár
|
árak
|
| 賓格
|
árt
|
árakat
|
| 與格
|
árnak
|
áraknak
|
| 工具格
|
árral
|
árakkal
|
| 因果格
|
árért
|
árakért
|
| 轉移格
|
árrá
|
árakká
|
| 到格
|
árig
|
árakig
|
| 樣格-形式
|
árként
|
árakként
|
| 樣格-情態
|
—
|
—
|
| 內格
|
árban
|
árakban
|
| 頂格
|
áron
|
árakon
|
| 接格
|
árnál
|
áraknál
|
| 入格
|
árba
|
árakba
|
| 上下格
|
árra
|
árakra
|
| 向格
|
árhoz
|
árakhoz
|
| 出格
|
árból
|
árakból
|
| 上格
|
árról
|
árakról
|
| 奪格
|
ártól
|
áraktól
|
关闭
更多信息 所有者, 单数所有物 ...
ár 的所有格形
| 所有者
|
单数所有物
|
复数所有物
|
| 第一人称单数
|
áram
|
árjaim
|
| 第二人称单数
|
árad
|
árjaid
|
| 第三人称单数
|
árja
|
árjai
|
| 第一人称复数
|
árunk
|
árjaink
|
| 第二人称复数
|
áratok
|
árjaitok
|
| 第三人称复数
|
árjuk
|
árjaik
|
|
关闭
源自德語 Ar (“畝”)、法語 are (“畝”)，源自拉丁語 ārea (“打穀場”)。[4]
更多信息 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後), 單數 ...
| 變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
|
|
|
單數
|
複數
|
| 主格
|
ár
|
árak
|
| 賓格
|
árt
|
árakat
|
| 與格
|
árnak
|
áraknak
|
| 工具格
|
árral
|
árakkal
|
| 因果格
|
árért
|
árakért
|
| 轉移格
|
árrá
|
árakká
|
| 到格
|
árig
|
árakig
|
| 樣格-形式
|
árként
|
árakként
|
| 樣格-情態
|
—
|
—
|
| 內格
|
árban
|
árakban
|
| 頂格
|
áron
|
árakon
|
| 接格
|
árnál
|
áraknál
|
| 入格
|
árba
|
árakba
|
| 上下格
|
árra
|
árakra
|
| 向格
|
árhoz
|
árakhoz
|
| 出格
|
árból
|
árakból
|
| 上格
|
árról
|
árakról
|
| 奪格
|
ártól
|
áraktól
|
关闭
更多信息 所有者, 单数所有物 ...
ár 的所有格形
| 所有者
|
单数所有物
|
复数所有物
|
| 第一人称单数
|
áram
|
árjaim
|
| 第二人称单数
|
árad
|
árjaid
|
| 第三人称单数
|
árja
|
árjai
|
| 第一人称复数
|
árunk
|
árjaink
|
| 第二人称复数
|
áratok
|
árjaitok
|
| 第三人称复数
|
árjuk
|
árjaik
|
|
关闭
- ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- (價格)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (洪水/漲潮)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (錐子)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (公畝)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- 國際音標(幫助): /auːr/, /auːr̥/
- 韻部：-auːr
源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airi。同源詞包括：哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air, “早”)、古英語 ār、ærlice（英語 early）。[1]
ár n (属格单数 árs，主格复数 ár)
- 年
- ár 的不定賓格單數
- ár 的不定主格複數
- ár 的不定賓格複數
更多信息 單數, 複數 ...
| n-s
|
單數
|
複數
|
|
|
不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árið
|
ár
|
árin
|
| 賓格
|
ár
|
árið
|
ár
|
árin
|
| 與格
|
ári
|
árinu
|
árum
|
árunum
|
| 屬格
|
árs
|
ársins
|
ára
|
áranna
|
关闭
源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。[1]
ár f (属格单数 árar，主格复数 árar)
- 槳
更多信息 單數, 複數 ...
| f-s1
|
單數
|
複數
|
|
|
不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árin
|
árar
|
árarnar
|
| 賓格
|
ár
|
árina
|
árar
|
árarnar
|
| 與格
|
ár
|
árinni
|
árum
|
árunum
|
| 屬格
|
árar
|
árarinnar
|
ára
|
áranna
|
关闭
ár f
- á (“河”) 的屈折变化形式：
- 不定屬格單數
- 不定主格複數
- 不定賓格複數
Alf Torp, "Nynorsk Etymologisk Ordbok", Oslo 1992 (reprint), ISBN 82-90520-17-4; aarlege, aar
繼承自古愛爾蘭語 ar，繼承自原始凱爾特語 *anserom，繼承自原始印歐語 *n̥serōm，源自 *nos (“我們”)；對比德語 unser。[1]
ár (所接後詞 鼻音化)
- 我們的
- ár dteach ― 我們家
- Ár nAthair ― “我們的父親”，天父
Template:Irish personal pronouns
繼承自古愛爾蘭語 ár (“屠殺”)，繼承自原始凱爾特語 *agros，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρα (ágra, “狩獵”)。[4]
更多信息 格, 單數 ...
|
原形（無複數）
|
帶定冠詞的形式：
| 格
|
單數
|
| 主格
|
an t-ár
|
| 屬格
|
an áir
|
| 與格
|
leis an ár
don ár
|
|
关闭
ár m (屬格單數 áir，主格複數 áir)
- 公畝
更多信息 格, 單數 ...
|
基本形：
|
帶定冠詞的形式：
| 格
|
單數
|
複數
|
| 主格
|
an t-ár
|
na háir
|
| 屬格
|
an áir
|
na n-ár
|
| 與格
|
leis an ár
don ár
|
leis na háir
|
|
关闭
更多信息 愛爾蘭語輔音變化, 原形 ...
| 愛爾蘭語輔音變化
|
| 原形 |
濁化 |
h-清化 |
t-清化
|
| ár
|
n-ár
|
hár
|
t-ár
|
| 注意：有些形式可能僅是推測，並不是所有形式都一定存在。
|
关闭
繼承自原始凱爾特語 *agrom (“屠殺”)，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρᾱ (ágrā, “狩獵”)、阿維斯陀語 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍 (azrōdaiδī, “狩獵”)。
ár n (主格複數 ár 或 ára)
- 屠殺
- Template:RQ:sga-gloss
donaib araib- glosses ad strages
- 破壞；浩劫；毀滅
- Template:RQ:sga-gloss
- Template:RQ:sga-gloss
etarcnae áir mo namat- glosses de cede hostium
更多信息 中性 o-詞幹, 單數 ...
| 中性 o-詞幹
|
|
|
單數
|
雙數
|
複數
|
| 主格
|
árN
|
árN
|
árL, ára
|
| 呼格
|
árN
|
árN
|
árL, ára
|
| 賓格
|
árN
|
árN
|
árL, ára
|
| 屬格
|
áirL
|
ár
|
árN
|
| 與格
|
árL
|
áraib, áirib
|
áraib, áirib
|
| 後接形容詞的輔音變化：
|
关闭
更多信息 古愛爾蘭語輔音變化, 強化 ...
| 古愛爾蘭語輔音變化
|
| 強化 |
弱化 |
鼻音化
|
| ár
|
無變化
|
n-ár
|
| 注：有些形式只是假設，不是所有形式都一定存在。
|
关闭
繼承自原始日耳曼語 *jērą (“年”)。同源詞包括古英語 ġēar（英語 year）、古弗里斯蘭語 jār、古撒克遜語 jār、古荷蘭語 jār、古高地德語 jār、哥特語 𐌾𐌴𐍂 (jēr)。
最终源自原始印歐語 *yeh₁r- (“年”)。
ár n (屬格 árs，複數 ár)
- 年
- Vǫluspá, verse 6, lines 9-10, in 1860, T. Möbius, Edda Sæmundar hins fróða: mit einem Anhang zum Theil bisher ungedruckter Gedichte. Leipzig, page 2:
[…] undorn ok aptan, / árum at telja.- 早與晚，/ 算著年份。
- 充足，豐富（尤指農作物）
- Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:
[…] þvíat þá var bæði ár og friðr.- 從那時起，便有了豐收與和平。
- 盧恩字母 A 的名稱
更多信息 中性, 單數 ...
| 中性
|
單數
|
複數
|
| 不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árit
|
ár
|
árin
|
| 賓格
|
ár
|
árit
|
ár
|
árin
|
| 與格
|
ári
|
árinu
|
árum
|
árunum
|
| 屬格
|
árs
|
ársins
|
ára
|
áranna
|
关闭
派生詞
- árangr (“季節”)
- áratal (“年數”)
- áratala (“計年”)
- árbót
- árbýll
- árferð (“季節”)
- árgallalauss (“肥沃”)
- árgalli (“歉收”)
- árgangr
- árguð
- árlangt、árlengis (“一年”)
- árliga (“每年”)
- árligr (“年度的；早的”)
- ármaðr (“管家”)
- ármenning (“管理”)
- ársamr (“肥沃”)
- árskyld (“年租”)
- ársæli
- ársæll
- ártal (“按年計算”)
- ártekja (“年租”)
- árvíð (“忌日”)
- árvænligr、árvænn
繼承自原始日耳曼語 *airi (“早”)。同源詞包括古英語 ār、哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air)。
- 冰島語: ár, áður (áður 可能來自 *airiz)
- 法羅語: áður
- 新挪威語: år
- 古瑞典語: *ar
- ⇒ 古諾爾斯語: árla
- 冰島語: árla
- 法羅語: árla
- 新挪威語: årle; (方言) årla
- 古瑞典語: aarla、arla[1]
- 丹麥語: årle
繼承自原始日耳曼語 *airō (“槳”)。同源詞包括古英語 ār。
更多信息 陰性, 單數 ...
| 陰性
|
單數
|
複數
|
| 不定
|
定
|
不定
|
定
|
| 主格
|
ár
|
árin
|
árar
|
árarnar
|
| 賓格
|
ár
|
árina
|
árar
|
árarnar
|
| 與格
|
ár
|
árinni
|
árum
|
árunum
|
| 屬格
|
árar
|
árarinnar
|
ára
|
áranna
|
关闭
- 冰島語: ár
- 法羅語: ár
- 挪威語:
- 古瑞典語: ār, āra
- 丹麥語: åre
- → 基爾丁薩米語: а̄ррьй (ārr’j)[1]
- ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
- ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.
