Északi-Mariana-szigetek
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
Északi-Mariana-szigetek | |||
Commonwealth of the Northern Mariana Islands | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi | |||
Fővárosa | Saipan | ||
é. sz. 16° 42′ 18″, k. h. 145° 46′ 48″ | |||
Államforma | az USA társult állama | ||
Vezetők | |||
Elnök | Joe Biden | ||
Kormányzó | Arnold Palacios | ||
Főhivatalnok | David Apatang | ||
Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
Beszélt nyelvek | karolinai | ||
Tagság | Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 47 329 fő (2020)[1] | ||
Rangsorban | 219 | ||
Becsült | 53 883[2] fő (2010. április) | ||
Rangsorban | 219 | ||
Népsűrűség | 168 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 477 km² | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | USA dollár (USD ) | ||
Hívószám | 1–670 | ||
Internet TLD | .mp | ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Mariana-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: 965 méter, Agrihan szigeten található.
A szigeteket Magellán fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az első világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinaváról és Koreából érkezett.
A második világháborúban nagy csaták dúltak a térségben: Guam, Saipan és Tinian volt a helyszíne a harcoknak. Ezután a szigeteket az ENSZ az Egyesült Államok gyámsága alá helyezte. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.
A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.
Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.
Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.
A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.
Az itteni kulináris szokásokat nagyrészt külső hatások befolyásolták. A Spanyolországból származó sós empanada a szigeteken is népszerű. [3]
Régészeti bizonyítékok alapján a rizst már az őskorban is termesztették ezen a területen.[4] Az orleánfa terméséből készült vörös rizs különbözteti meg a leginkább a helyi konyhát a többi csendes-óceáni konyhától.[5]
A gyümölcsök közül a mangó, a kenyérfagyümölcs, a madársóska és a kókusz a legnépszerűbbek.
Gyakran találkozni kínai, koreai, amerikai és japán ételekkel. Helyi specialitás a kelaguen, mely citromlében főtt hal. A tinaktak nevű húsételt kókusztej hozzáadásával készítik. A repülőkutya húsából főzik a kå'du fanihi nevű ételt, azonban az állat húsa a szigeten nem elérhető, vadászatuk az állomány jelentős visszaszorulása miatt tiltottá vált.[6]
A szigetek a világ első számú löncshús-fogyasztója Hawaii és Guam után. A löncshús még a második világháború idején terjedt el a szigeten állomásozó amerikai katonák révén.[7]