Érdi minaret

	Érdi minaret
Település	Érd
	Építési adatok
Rekonstrukciók évei	1971
Építési stílus	hódoltságkori török építészet
Felhasznált anyagok	mészkő
	Hasznosítása
Felhasználási terület	mecset; minaret; történelmi emlékhely;
	Alapadatok
Magassága	22 m
	Elhelyezkedése
	Érdi minaret Pozíció Érd térképén
	é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi minaret témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az érdi minaret vagy Hamza bég minaret a Magyarországon fennmaradt kisszámú oszmán kori minaretek egyike az érdi Ófalu földszintes családi házakkal szegélyezett főutcájának térré kiszélesedő részén.

Gyors adatok

Bezárás

A feltehetően a 17. században épült, majd a 19. században elpusztult mecsethez tartozó, műemléki védettséget élvező imatorony a hasonló magyarországi építményekhez képest zömökebb, alacsonyabb és dísztelenebb. Az 1960-as évek régészeti feltárásait követően 1970–1971-ben vasbetonból rekonstruálták a minaret körerkélyét, kasát és toronysüvegét. 2020-tól leromlott állapota miatt nem látogatható.

Érd területén a Duna jobb oldalán végigvonuló 16. századi oszmán erősségek sorában (Ercsi, Pentele, Földvár) Szulejmán szultán parancsára Hamza(wd) székesfehérvári bég 1566-ban építtette fel a hagyományban a nevét viselő palánkvárat (szerájt).^[1] A legkorábbi ismert adatok szerint a 16. század utolsó évtizedében Hamza bég szeráját mindössze harminchat fegyveres őrizte, és általában is csupán 40-50 fő körül mozgott a legénység létszáma.^[2] Korábbi feltételezések szerint ez a létszám már indokolttá tehette, hogy a helyőrség muszlim katonái számára a hűbérúr Hamza bég mecsetet építtessen, így a fennmaradt minaretet a palánkvárral egykorúnak keltezték.^[3] Ezt látszott igazolni, hogy az egy évszázaddal később, 1664-ben az erődítésben járt Evlija Cselebi is Hamza bégnek tulajdonította a mecsetet.^[4] Ennek ellentmondanak azok az újabb vizsgálati eredmények és elméletek, amelyek szerint a mecset és a minaret csak a 17. században épült, amikor a palánkvár katonai jelentősége – ezzel az itt állomásozó fegyveresek száma – a tizenöt éves háborút (1593–1606) követően megnövekedett.^[5]^[6]^[7]

Egy 1783-as térkép még feltüntette a község főutcáján álló mecsetet, de hogy ez a későbbiekben mikor és hogyan pusztult el, arról csak feltételezések állnak rendelkezésünkre. A legvalószínűbb hipotézis, hogy az 1838. évi nagy árvíz mosta el az mecsetet, amelynek köveit aztán az érdiek széthordták és házaikba építették. Annyi bizonyos, hogy az 1840-es években Varsányi János már csak a megmaradt minaretről számolhatott be.^[8]

A régészeti feltárások megkezdésére 1962-ig kellett várni, Fehér Géza irányításával három éven át, 1965-ig folytak az ásatások és vizsgálatok a minaretben és környékén. Ekkor tárták fel az imatoronyhoz csatlakozó, 9,8×9,8 méteres mecset alapfalait is.^[9] A minareten ezt követően, 1970–1971 között folytak felújítási és helyreállítási munkálatok. Ferenczy Károly tervei alapján ekkor rekonstruálták vasbetonból a körerkély korábban elpusztult mellvédjét, a kast és a süveget, valamint kiépítették a bejárathoz felvezető betonlépcsőt.^[10] 1999-ben került sor a homlokzat konzerválására,^[11] 2000-ben pedig a minaret teljes körű felújítására,^[12] ekkor fedezték fel az angyalka motívumokat a körerkély alatt^[forrás?].

Idegenforgalmi hasznosítása

Az országos jelentőségű műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője Érd Város Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodott. 2020-ig a minaret látogatható volt nyitvatartási idővel, illetve a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel. Jóllehet, a kopott lépcsők, a világítás hiánya miatt óvatosságra intették a látogatókat, a körerkélyen pedig egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhatott.^[13] 2020 nyarán a minaretet le kellett zárni a látogatók elől a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt. A lépcső (és vele együtt a torony) helyreállítását török részfinanszírozással tervezi a város.^[14]

Az érdi minaret méreteit, szerkezeti megoldásait és díszítését tekintve a legszerényebb fennmaradt magyarországi minaretnek számít, arányait tekintve lényegesen zömökebb és alacsonyabb, mint a többi fennmaradt, karcsúbb, magasabbra törő imatorony.^[15]

A minaret a közeli sóskúti kőfejtőből származó mészkőből faragott, hornyolt építőkövekből épült fel.^[16] A torony egykoron kocka alakú zsámolyon (oszmán-török szóval kaide) állt, ennek kváderkövei azonban szétszóródtak.^[17] Lábazata (kürszü) és oszloptörzse (gövde) körhöz simuló sokszögalaprajzú, de a szokásos tizennégy helyett csupán tizenkét szögű.^[18] A lábazat és a torony közötti szerkezeti átmenetet biztosító, 1,1 méter magas, trapéz alakú nyaktag (pabudzs) hajlásszöge 60°-os. Ezzel az érdi a legrövidebb és a legkevésbé meredek vonalvezetésű nyaktag a magyarországi minaretek körében (amazok magassága 2,5 méter, hajlásszögük pedig 75-80°). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a lábazat és az oszloptörzs keresztmetszete között az érdi minaret esetében a legnagyobb a különbség, emellett a korabeli szerkesztési elveknek megfelelően a nyaktag magasságához arányítva maga az oszloptörzs is alacsonyabb, csupán a 8 méteres magasságot éri el, szemben a többi minaret 11,5–16,5 méteres magasságával.^[19] További különbség az oszloptörzs szerkezeti kidolgozottságának milyensége. Míg a többi minaret palástjait (a sokszögű alaprajzból felfutó torony oszlopsíkjait) függőleges vájatokkal, kanellúrákkal tagozták, a mindössze 20 centiméteres vastagságú érdi toronyfalat építői nem gyengítették vájolással. A palástok tagozatlanul futnak a főpárkányig, egyedül az oszloptörzs élsarkainak ívesen hegyes kiképzése és a világítórések bontják meg a szerkezeti egyhangúságot.^[20]

A 15 méter magasan elhelyezkedő körerkélyt (serefe) az oszloptörzs felső peremén kialakított, négytagú, konzolos főpárkány támasztja alá. A párkány alatt mélyített, pontyhátú vakívekből álló, gyöngysorszerűen körbefutó motívumsor, az övgyűrű alatt pedig fordított szív alakú vakívekből kialakított, ugyancsak körbefutó arabeszksor látható. Az erkély sokszögű alaprajza a torony (lábazat, nyaktag és oszloptörzs) alaprajzával harmonizálva szintén tizenkét szögű, átmérője pedig megegyezik a lábazat átmérőjével.^[21] A körerkélyen álló kas (petek), voltaképpen a torony szerkezeti lezárása, továbbra is sokszögű alaprajzzal, valamint az ajtónyílással, amelyen át a körerkély megközelíthető, továbbá az azon ülő hegyes tetősüveg (tadzs) a félhold alakú süvegdísszel egy villámcsapás következtében elpusztult. Ezeket 1970–1971-ben rekonstruálták vasbetonból az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, aminek eredményeként az addig 15 méteres csonka minaret magasságát 7 méterrel növelték meg.^[22]

A minaret szegmensíves záródású bejáratát a lábazat keleti oldalába, mintegy 2 méteres magasságba vágták. Egykor a mecset karzatáról volt megközelíthető, és faajtóval zárták le.^[23] A körerkélyre ötven, ék alakban kiképzett, vaskapcsokkal beépített, habarccsal kötött, mészkő lépcsőfokból kialakított csigalépcsőn jutott fel a müezzin.^[24]

[1]
Molnár 1964 142. o.
[2]
Molnár 1964 142–143. o.
[3]
Molnár 1961 13. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.
[4]
Molnár 1964 143. o.
[5]
Prohászka 2013 403. o.
[6]
Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
[7]
Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
[8]
Molnár 1964 143–144. o.
[9]
Prohászka 2013 403. o.
[10]
Műemlékvédelem 1972 198. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.; Urbán 1984 307–308. o.
[11]
Műemlékvédelmi Szemle, XI. évf., 1–2. sz. (2001) 376. o.
[12]
Műemlékvédelmi Szemle, XIII. évf., 1. sz. (2003) 183. o.
[13]
Érd Megyei Jogú Város honlapja, Minaret (forrás). [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
[14]
Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
[15]
Molnár 1961 ; Prohászka 2013 404. o.
[16]
Prohászka 2013 401. o.
[17]
Molnár 1964 144–145. o.; Prohászka 2013 403. o.
[18]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
[19]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145–146. o.
[20]
Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146. o.
[21]
Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146–147. o.; Prohászka 2013 404. o.
[22]
Molnár 1961 17. o.; Műemlékvédelem 1972 198. o.; Urbán 1984 307–308. o.
[23]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
[24]
Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 401–402. o.

↑ Kerékgyártó 1983: Kerékgyártó Imréné: Érd a török hódoltság idején. Honismeret, XI. évf. 2. sz. (1983) 42–47. o.
↑ Molnár 1961: Molnár József: A hazai minarék esztétikai vizsgálata az összehasonlítás tükrében. Művészettörténeti Értesítő, X. évf. 1. sz. (1961) 13–20. o.
↑ Molnár 1964: Molnár József: Hamza bég dzsámija Érden. Műemlékvédelem, VIII. évf. 3. sz. (1964) 142–147. o.
↑ Műemlékvédelem 1972: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség 1970–1971. évben végzett munkáiról. Műemlékvédelem, XVI. évf. 4. sz. (1972) 193–207. o.
↑ Prohászka 2013: Prohászka Péter: Adalékok a K. K. Landesbaubehörde magyarországi tevékenységéhez a műemlékvédelem területén I.: Az érdi minaret 1857-es leírása és felmérése. Műemlékvédelem, LVII. évf. 6. sz. (2013) 400–406. o.
↑ Urbán 1984: Urbán István: Érdi minaret helyreállítása. Műemlékvédelem, XXVIII. évf. 4. sz. (1984) 307–308. o.

[1] [1]
Molnár 1964 142. o.

[2] [2]
Molnár 1964 142–143. o.

[3] [3]
Molnár 1961 13. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.

[4] [4]
Molnár 1964 143. o.

[5] [5]
Prohászka 2013 403. o.

[6] [6]
Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)

[7] [7]
Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)

[8] [8]
Molnár 1964 143–144. o.

[9] [9]
Prohászka 2013 403. o.

[10] [10]
Műemlékvédelem 1972 198. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.; Urbán 1984 307–308. o.

[11] [11]
Műemlékvédelmi Szemle, XI. évf., 1–2. sz. (2001) 376. o.

[12] [12]
Műemlékvédelmi Szemle, XIII. évf., 1. sz. (2003) 183. o.

[13] [13]
Érd Megyei Jogú Város honlapja, Minaret (forrás). [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)

[14] [14]
Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)

[15] [15]
Molnár 1961 ; Prohászka 2013 404. o.

[16] [16]
Prohászka 2013 401. o.

[17] [17]
Molnár 1964 144–145. o.; Prohászka 2013 403. o.

[18] [18]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.

[19] [19]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145–146. o.

[20] [20]
Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146. o.

[21] [21]
Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146–147. o.; Prohászka 2013 404. o.

[22] [22]
Molnár 1961 17. o.; Műemlékvédelem 1972 198. o.; Urbán 1984 307–308. o.

[23] [23]
Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.

[24] [24]
Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 401–402. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

Érdi minaret

Település	Érd
Építési adatok
Rekonstrukciók évei	1971
Építési stílus	hódoltságkori török építészet
Felhasznált anyagok	mészkő
Hasznosítása
Felhasználási terület	mecset minaret történelmi emlékhely
Alapadatok
Magassága	22 m
Elhelyezkedése
Érdi minaret Pozíció Érd térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.36083333, 18.93844444

A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi minaret témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érdi minaret

Település	Érd
Építési adatok
Rekonstrukciók évei	1971
Építési stílus	hódoltságkori török építészet
Felhasznált anyagok	mészkő
Hasznosítása
Felhasználási terület	mecset minaret történelmi emlékhely
Alapadatok
Magassága	22 m
Elhelyezkedése
Érdi minaret Pozíció Érd térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.36083333, 18.93844444

A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi minaret témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érdi minaret

Idegenforgalmi hasznosítása

Wikiwand in your browser!

Idegenforgalmi hasznosítása

Wikiwand in your browser!

Története

Építészeti leírása

Jegyzetek

Források