From Wikipedia, the free encyclopedia
Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemiségű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát. Ezért kívánnak különös figyelmet azok a művészi szintű – bár egyébként kimagasló értéket nem képviselő – török kori alkotások, amelyekkel Magyarországon még találkozni lehet. A magyar művészettörténet(ek) zömmel mellőzik, vagy csak érintik a megszálló törökség emlékeit.
A török-iszlám kultúra a hazai szobrászat és festészet számára eleve nem nyújthatott ösztönzést, mivel a iszlám vallás tiltotta az emberábrázolást. Éppen ezért semmisítették meg a használatba vett keresztény templomok figurális díszű oltárait, berendezési tárgyait, s meszelték át a falfestményeket, még ott is, ahol az épületet használatra fenntartották. A kulturális emlékek karbantartásának teljes elhanyagolásával is jelentékeny pusztítást okoztak. A hadisarcok, adók olyan elnyomorodást idéztek elő, mely még a helyi művészi tradíciók fennmaradását, és építési lehetőségeket is megbénította. A törökök csak ott építettek, ahol megfelelő, felhasználható régi épület nem állt rendelkezésre, vagy kultúrájukból eredő új építménytípus létesítésére volt szükség. Ez mennyiségileg nem volt sok. Mégis – a korabeli városképek és metszetek tanúsága szerint – egyes városképek, városi sziluettek teljesen megváltoztak. Pest, Buda, Eger, Vác, Pécs, Temesvár a 17. századi ábrázolásain az erősen kihangsúlyozott kupolák és karcsú minaretek mozgalmas körvonalaival, a nyugatitól merőben eltérő, orientális ízű városképek keletkeztek.
Amint Magyarország és Erdély a gótika keleti határsávját jelentette, úgy képviselte Magyarország a török-iszlám építészet nyugat irányú nyúlványát (árnyalati provincializmussal). Aztán ahogyan gyorsan öltöttek keleties színt városaink a hirtelen megépült minaretekkel, olyan rövid életűnek bizonyult ez a sziluett-hatás a hódoltság megszűntével. De tulajdonképpen az egész magyarországi iszlám kultúra is csaknem nyomtalanul szertefoszlott. Ez merőben más, mint a tőlünk délkeletre fekvő balkáni területek (például a bosnyák, szerb, bolgár térségek) hódoltságból való felszabadulása utáni helyzetkép. Amíg ezen területeken az iszlám vallás és szellemi hatások mélyebben és tartósabban beolvadtak a helyi kultúrákba – zömmel vallásként is megmaradva – Magyarországon ez a kulturális áramlat csak tünékeny intermezzót jelent. Az ország korabeli – alapvetően nyugat-európai – kultúrszellemisége mellett szerepet játszott ebben a hódoltsági részek elnéptelenedése, s a „végek” területén végbemenő folytonos harcok okozta pusztítások és ennek okán a lakosság alapvetően ellenséges magatartása is.
Már a városok külső képének karakteres átformálását okozó hatása miatt is, a muszlim imahelyek (mecset, dzsámi, minaret), és temetkezési emlékhelyek (türbe) kívánják az elsődleges figyelmet.
Megjelenésüket centrális elrendezésük, az arra boruló félholdas öblös kupolák és lágy körvonalaikkal éles ellentétben álló, vertikális hangsúlyú minaretjeik jellemzik. Alaprajzuk és belső elrendezésük legtöbbször négyzetes (esetleg kupolákkal fedett előcsarnokkal, harem-mel), felfelé pedig sztalaktitos (sejtgyám) közvetítésű, kupolával átfedett nyolcszögű térbe megy át. Ülőalkalmatosságokra az ájtatosság sajátos jellege miatt nem volt szükség, ezért a padlók és falsíkok a jellegzetes, figurális ábrázolástól mentes ornamentikája miatt tisztán érzékeltették a téralakítás lényegét. A csúcsíves vagy szamárhátíves falhevedereken és a cseppkőszerű sztalaktit csegely-átmeneteken kívül csak a Mekka (azaz délkelet) irányában kialakított és néha gazdagabban díszített imafülke (mihrab) és a keskeny, meredek szószék (mimbar) jelentett tagozást. Az ismert magyarországi emlékek:
Buda/Budapest:
Egyes török források szerint (pl. Evlija Cselebi) állítólag 24 dzsámi, 43 mecset, 3 türbe és 10 kolostor volt Budán.[forrás?]
Pécs:
Eger:
Esztergom:
Siklós:
Szigetvár:
A felsorolt török építkezésű mecsetek mellett az iszlám vallás kiszolgálójává vált az elfoglalt keresztény templomok nagy része, melyeket vallási felszerelések és minden figurális díszítés eltüntetése után fából készült mimbárok beépítésével, felületi kifestéssel, iszlám-díszítéssel és a koránból vett feliratokkal, külsőleg pedig minaretek alkalmazásával tettek saját rituális felfogásuk számára alkalmassá.
Pécs-tettye:
Eger: megmaradt 14-szögű, finom rajzú sztalaktitos gyűrűvel aláfogott vaskorlátos, körerkélyű minaretje.
Érd: 12-szögű, csonka állapotban megmaradt, 1971-ben rekonstruált.
Pécs: a Jakováli Hasszán-dzsámi mellett. Nem látogatható.
Esztergom: csonka állapotú.
Szigetvár: szintén csonka állapotban.
A török vallási építkezések igénytelenebb alkotásai a türbék, síremlékek, sírkápolnák, melyek mint szerény méretű, centrális, kupolás létesítmények a muszlim temetők turbános sírkövei közül emelkedtek ki.
Buda:
Pécs:
Világi rendeltetésű létesítményeket hazánkban csak keveset építettek. Legjellegzetesebbek a fürdők, melyek különösen a budai hőforrások kihasználása révén, mint termálfürdők (ilidzsék) játszottak megkülönböztetett szerepet nemcsak rituális, tisztálkodási és egészségügyi vonatkozásban, de egyszersmind a török társadalmi élet színtereként is.
Alapelrendezésük centrális. Amennyiben világítónyílások számára áttört, kupolával fedett, nyolcszögű középső medenceterük köré sorakoztak fel a fürdők alárendeltebb helyiségei. Ez a téregyüttes eredetileg a külső tömegalakításokban is híven kifejezésre jutott. Csak a későbbi korok fedték be.
Buda:
A török hódoltság 150 éves korszakában a gyógyvízforrásokra épített, sajátos fürdőtípus (és stílus) a közösségi fürdőkultúrát testesítette/honosította meg. A Duna jobb oldalán nyolc fürdőt létesítettek, melyek között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is. Mivel az iszlám szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, a budai török fürdők ilidzsá vagy más néven kaplidzsá típusa volt itt megtalálható, ezek a művészi kivitelezésű és díszítésű fürdők a források fölé épültek (ahol fürdőzés előtt leöblítették testüket). Ebben az időszakban váltak a fürdőépületek Buda legnevezetesebb és legmegbecsültebb épületeivé.
Eger:
Esztergom:
Pécs:
Székesfehérvár:
Babócsa:
Cserépváralja:
Grábóc:
Pécs:
Szigetvár:
Törökkoppány:
Zsámbék:
Lakóházak vagy más épületfajták tekintetében alig állapítható meg komolyabb új hatás, vagy fejlődési eredmény, noha ismert, hogy újonnan épült házaik létesítését szigorúan körülírt engedélyekhez kötötték (8,5 m magasság stb.). Még a budai várnegyedben is, csak elszigetelt átalakítási munkák nyomai fedezhetők fel.
Alsóörs
Esztergom:
Szigetvár:
A török kori harcok és megszállás korában csak a várak védelmi rendszerének megerősítése váltott ki számottevőbb építészeti tevékenységet. A vidéki várak megerősítései mellett:
’’Bátaszék’’ | ’’Szekszárd’’ | ’’Tolna’’ | ’’Paks’’ | ’’Földvár’’ | ’’Jeni Palanka’’ [1]
A török kori építészettel foglalkozó magyar szakirodalomból sajnos, nagyon kevés az utalás – az adott korszakban egyébként kiemelkedő jelentőségű – ilyen irányú építészetről.
Ugyancsak információhiány áll fenn a kereskedelmi- és szálláshelyek létesítéséről is (bedesten=vásárcsarnok, illetve han= karavánszeráj).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
