(1811–1894) magyar gróf, császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, műgyűjtő, főrendiházi tag From Wikipedia, the free encyclopedia
Zicsi és vázsonykői Zichy Edmund (Bécs, 1811. július 19.[3] – Bécs, 1894. január 27.) gróf, császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, műgyűjtő, főrendiházi tag. Zichy Ödön és Zichy Domonkos püspök testvére.
| Zichy Edmund | |
 | |
| Született | 1811. július 19.[1][2] Bécs[2] |
| Elhunyt | 1894. január 27. (82 évesen)[1] Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Marie Dominika Lodron-Laterano und Castelromano Zichy Ferenc |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Edmund témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gróf Zichy család sarja. Édesapja, gróf Zichy Ferenc (1749–1812), főispán, főpohárnokmester, édesanyja, gróf Maria Dominika zu Lodron-Laterano und Castelromano (1789–1847) volt.[4] Fiatalkorában katonáskodott, 1848-ban Fehér megye főispáni helytartója volt. Számos pénzügyi és nemzetgazdasági vállalat élén kiváló közgazdasági tevékenységet fejtett ki. A bécsi világkiállítás biztosa[5] Nejével, herceg Odescalchi Paulinával, akivel 1832. május 6-án kötött házasságot, és gyermekeivel birtokain lakott. Később Bécsbe költözött, ahol művészeti tanulmányainak élt és becses gyűjteményt szerzett. Egyike volt az osztrák iparművészeti múzeum (Museum für angewandte Kunst Wien) alapítóinak, és tagja a bécsi Künstlerhausnak. Az osztrák–magyar északi-sarki expedíció második legbőkezűbb támogatója (Johann Wilczek mellett), a 220 ezres összköltségből 45 ezer forintot biztosított. Mint főtámogató jelen volt a június 13-án, Geestemündében megrendezett búcsúebéden, ahonnan az expedíció útjára indult.[6]
1894. január 31-én, Zichifalván helyezték örök nyugalomra. Értékes gyűjteményét fia, Zichy Jenő örökölte, aki tovább gyarapította.
1832. május 6.-án vette el Odescalchi Paolina (1810-1866) hercegnőt, herceg Odescalchi Innocenzo (1778-1833) és gróf buzini Keglevich Anna Lujza (1778-1813) lányát. A házasságból született:
Hans Makart kevés férfiportéinak egyikén őt ábrázolta (1872).[7] Bécsi letelepedése előtt hosszabb utazást tett,[8] 1842-ben egy ilyen keleti útjáról visszatérve Borsos József festette meg, keleti öltözékben.[9] Az utazásról hazahozott öltözéket nagy becsben tartotta, még egy 1857-ben Drezdában rendezett élőkép során is viselte, amikor ő alakította a szultánt, a XV. Lajos követségét a konstantinápolyi udvarban bemutató jelenetben.[10]
Viktor Tilgner mellszoborban örökítette meg.
Az általa finanszírozott expedíció az egyik újonnan felfedezett földrészt róla nevezte el Zichy-földnek.
Műállapotainkról című cikksorozata megjelent az Archaeologiai Értesítő 1870. évfolyamában (233., 258., 268.) Ez, valamint a Fővárosi Lapokban (1869. 270.) megjelent „Miért nem virágzott fel nálunk a képzőművészet?” című cikke kivonatos fordítása az Ung. Lloydban megjelent cikksorozatának, 1869. 264. s köv. sz. Cikke a Gazdasági Lapokban 1855. 46. 47. Korizmics László úrhoz!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
