(1821–1883) magyar festőművész, fényképész From Wikipedia, the free encyclopedia
Borsos József (Veszprém, 1821. december 21. – Budapest, 1883. augusztus 19.) magyar festőművész, fényképész. Borsos Márton ügyvéd, lapszerkesztő, lapkiadó fia.
| Borsos József | |
 | |
| Született | 1821. december 21.[1][2] Veszprém[3] |
| Elhunyt | 1883. augusztus 19. (61 évesen)[4][1][5][6] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Borsos Márton |
| Foglalkozása | festőművész, fényképész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1837-től Pesten Schöfft József Károly tanítványa volt, majd 1840-ben Leopold Kupelwieser osztályában a bécsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. 1843-ban Ferdinand Georg Waldmüller magániskolájába iratkozott át. Bécsben élt, de a pesti közönség körében is népszerű volt. Az udvar és a bécsi arisztokrácia kedvelt és keresett festője volt, de tőzsdespekulációk következtében elvesztette így szerzett vagyonát, ezért 1861-ben Pestre költözött. A festészettel felhagyott és Doctor Albert festőművésszel társulva fényképészeti műtermet nyitott. Fényképészeti cége indulásakor Borsos kiváltságos helyzetbe került, hiszen művészi ízlése felülmúlta magyar kortársaiét. Műterme az arisztokrácia palotáinak szomszédságában állt a Nemzeti Múzeum mellett, és ez újabb előnyt jelentett számára. Az arisztokrácia ugyanis hamar felismerte, hogy a művész látványteremtő képessége ebben a műfajban is igen kiváló, és jól szolgálja a reprezentáció céljait. Újra jelentős vagyonra tett szert; a füvészkerti műteremben a divatnak megfelelően teljes alakos képek készültek, hasonlóak, mint Párizsban, Münchenben, Bécsben. Ez az európaiasság adta a műhelynek azt a jellegzetes arculatát, amelyet a fényképtörténet is számon tart. Borsos a magyar főnemesség megörökítője, felvételei, amelyek grafikai átiratokon keresztül az újságokban is megjelentek, a magyar kultúrtörténet fontos részét képezik.
Az 1870-es években megváltoztak Borsos József anyagi körülményei, hiszen a következő nyolc év alatt három ízben is költöznie kellett, műteremről műteremre. Ez a megrendelői kör változásával is együtt járt. Az arisztokraták lassanként elmaradtak, a szaporodó fényképészeti műtermek mindennapi harcában és a nehezedő gazdasági helyzetben Borsos egyre inkább a nagypolgári és középpolgári rétegek fényképésze lett. Stílusában, ízlésében is alkalmazkodott megváltozott modelljei elvárásaihoz. A polgári portrék, amelyek szűkebb körű érdeklődésre tarthattak számot, csak személyes használatra, kevés példányban készültek, kevesebb is maradt fenn belőlük.[8]
1878-ban hirtelen zárult le a fényképészeti pálya, a műtermet az Ellinger fivérek vitték tovább. A hosszadalmas eladást a csődeljárás miatt a család nőtagjai bonyolították le. Kibérelte a budai Szép Juhászné vendéglőt, melyet élete végéig vezetett.
Korán magára vonta a figyelmet, elsősorban arcképeivel és biedermeier stílusú, ma már esetenként édeskésnek ható életképeivel. Arcképei iránt a fényképezés terjedésével csökkent az érdeklődés. Számos képe van műgyűjtők, illetve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
