(1905–1973) esztergomi segédpüspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Zemplén György OCist (Hannoversch Münden, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1973. március 29.) ciszterci szerzetes, római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.[3][4]
Zemplén György | |
Született | 1905. augusztus 1.[1][2] Hannoversch Münden[2] |
Elhunyt | 1973. március 29. (67 évesen)[1][2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Zemplén Győző |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
esztergomi segédpüspök | |
Vallása | római katolikus egyház |
Szerzetesrend | ciszterciek |
Szerzetesi fogadalom | 1928. június 27. |
Pappá szentelés | 1929. június 30. Zirc |
Püspökké szentelés | 1969. február 12. |
Szentelők |
|
Hivatal | esztergomi segédpüspök |
Hivatali idő | 1969–1973 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Középiskola tanulmányait a budapesti és az egri ciszterci gimnáziumban végezte.[3] A 25. sz. Szent Imre cserkészcsapat alapító tagja (1920).[4] 1921-ben belépett a ciszterci rendbe. Rómában avatták bölcsészdoktorrá 1928-ban és szentelték pappá 1929-ben.[3]
1931-ben teológiai doktori címet szerzett, majd a rend zirci főiskoláján oktatott bölcseletet. 1946-tól a budapesti tudományegyetem magántanára, az I. sz. bölcseleti tanszéken ny. r. tanár volt. Ezt követően a ciszterci tanárképző főiskola igazgatója, majd 1952-től a római katolikus hittudományi akadémián az erkölcstan tanára lett. Az újranyitás után, 1965-től 1968-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora, majd a budapesti központi szeminárium rektora volt.[3] Bizonyíthatóan a Belügyminisztérium ügynöke volt Wittman Karl és Jánosi Zoltán fedőnéven.[5][6]
Tagja volt az Aquinói Szent Tamás Társaságnak és a Szent István Akadémiának, választmányi tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak.[3][4]
1969-ben esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Ijjas József kalocsai érsek szentelte püspökké 1969. február 12-én.[3]
Apja Zemplén Győző fizikus, testvére M. Zemplén Jolán fizikus.[3][4]
Számos filozófiai és erkölcstani könyve, illetve tanulmánya jelent meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.