Zabar
magyarországi község Nógrád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád vármegye salgótarjáni járásában.
| Zabar | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ferencz Nándor Lajos (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3124 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 456 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 267[3] m | ||
| Terület | 18,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″ | |||
 Zabar
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Zabar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Településrészei: Külső- és Belső-Zabar, Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.
Nógrád vármegye északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a Tarna folyó (itt még patak) völgyében fekszik, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30, Ózdtól 24,5 km-re, a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál (határszélét délen érinti még a Szilaspogonyra vezető 23 111-es út is). Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád vármegye legkeletibb pontja. A község természeti környezete, klímája jó lehetőséget nyújt erdei kirándulásokra, gombagyűjtésre. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Zabar és környéke Magyarország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot.[4] A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.[5][6]
Környéke, miként az egész Medves-vidék, a legutóbbi időkig híres volt extenzív állattartásáról.
Neve szláv eredetű, jelentése: „fenyves mögötti hely” (za-: valami mögött, valamin túl; bor: fenyő, fenyves erdő). Régészeti leletek szerint a település környéke már a bronzkorban lakott volt. A falut 1332-ben említik először: pápai tizedszedők dézsmajegyzékében szerepel, templomos helyként, Sobur névalakban. Okleveleinkben az első adata 1359-ből való, ekkor már Zabar néven, mint a Zabary és Bebek család birtoka. A 16. század végére elnéptelenedett a falu, de 1692-ben ismét jegyzik. Az új települést a régitől beljebb, az erdőben építették fel, ez lett a későbbi Magyarzabar (ma: Belső-Zabar), megkülönböztetésül Tótzabartól (Külső-Zabar), amelyet a 18–19. század fordulóján szlovák telepesek alapítottak. A régebbi falurészt Fényes Elek 1851-ben Német-Zabar néven lajstromozza, de a korabeli térképeken ilyen elnevezés nem szerepel. 1890-tól már újra összevont néven említik.
A Trianoni békeszerződés előtt Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott, annak legdélibb zárványtelepülése volt, négy vármegye: Nógrád, Heves, Gömör és Borsod határainak összeszögellésében. Trianon után – mivel az új járás- és megyeszékhelyet, Putnokot innen alig lehetett megközelíteni – a falut Nógrád vármegyéhez csatolták (az átcsatolást az 1928. évi közigazgatási törvény véglegesítette). Perifériális helyzete, kulturális, néprajzi és földrajzi elszigeteltsége, nehéz megközelíthetősége miatt azonban a településnek Nógrádhoz éppúgy nincs igazi kötődése, mint ahogy Gömörhöz sem volt, Borsodról vagy Hevesről nem is beszélve.
Az 50-es évekig a Csehszlovákiába való átjárást vámházas határátkelőhely biztosította.
A településen 2004 óta Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.[7]
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács Béla (független)[8]
- 1994–1998: Kovács Béla (független)[9]
- 1998–2002: Nagy Tamás (független)[10]
- 2002–2006: Nagy Tamás (Fidesz)[11]
- 2006–2010: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[12]
- 2010–2014: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[13]
- 2014–2015: Nagy Tamás (Fidesz-KDNP)[14]
- 2015–2019: Ferencz Nándor Lajos (független)[15]
- 2019–2024: Ferencz Nándor Lajos (független)[16]
- 2024– : Ferencz Nándor Lajos (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2015. június 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[15] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[17]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 490 | 462 | 428 | 399 | 454 | 471 | 456 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,5% volt római katolikus, 0,2% református, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (26,4% nem válaszolt).[20]
- a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű r. k. templom (13. század), mellette csaknem 200 éves öntöttvas keresztek;
- 1725-ben épült kúria, 1814-től r. k. plébánia (a lakosok többsége r. k. hitű; anyakönyvezés 1807-től van)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
