Zámoly
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Zámoly | |||
Zámolyi utcakép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sallai Mihály (független)[1] | ||
Irányítószám | 8081 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2249 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 188[3] m | ||
Terület | 48,5 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Zámolyi-medence[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″ | |||
Zámoly weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zámoly témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zámoly Fejér vármegyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkával és Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.
Zámoly központján keresztülhalad a Székesfehérvárt Gánttal összekötő 8123-as út, külterületét emellett érinti a Söréd-Bicske közti 8126-os út is. Közúton Gánt 9, Csákberény 10, Csákvár 11, Székesfehérvár 13,5, Söréd 15, Bodajk 19,5, Mór pedig 23 kilométer távolságra található.
Külterületi lakott helye Forráspuszta. Határához tartozik az 1967-ben létesült Zámolyi-víztároló egy része is.
Hely- és dűlőnevek a község területén:[6] Borbála-major, Burján-árok, Fekete-bokor, Gránási-hegy, Halastó, Sarok-legelő, Táborhely, Telkes-legelő
A településen 2000. július 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17]
Lakosok száma | 2197 | 2190 | 2145 | 2188 | 2215 | 2232 | 2249 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 18,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,5% (22,8% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% románnak és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 12,1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[19]
A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.
Zámoly (Zámor[m 1]) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.
A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás-ban résztvevők üldözőbe vették.
Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.
1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.
1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.
1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.
1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.
1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.
A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.
A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.
1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.[21]
1871-től Zámoly nagyközség.
1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.
1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata.[22] 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták.[23] A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.
1959-ben Zámoly termelőszövetkezeti község lett, ekkor alakult a csaknem hatezer holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedekben a közeli Székesfehérvár vonzáskörzetébe került a község.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.