Wolfgang Schäuble (Freiburg im Breisgau, 1942. szeptember 18. – Offenburg, 2023. december 26.) 2017–2021 között a Bundestag elnöke, Németország egykori belügyminisztere, majd pénzügyminisztere, a CDU politikusa.
Wolfgang Schäuble | |
Született | 1942. szeptember 18.[1][2][3][4][5] Freiburg im Breisgau[6][7] |
Elhunyt | 2023. december 26. (81 évesen)[8] Offenburg[8][7] |
Állampolgársága | német[7] |
Házastársa | Ingeborg Schäuble (1969 – 2023. december 26.) |
Gyermekei | négy gyermek: Christine Strobl |
Szülei | Karl Schäuble |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | rák |
Sírhelye | Waldbachfriedhof Offenburg[19] |
Wolfgang Schäuble aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Schäuble témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
Fiatalkora
1942-ben született Karl Schäuble, CDU-politikus és Gertrud Schäuble (született Gertrud Göhring) háromból a második fiaként. 1961-ben érettségizett a hausachi gimnáziumban (ma Robert-Gerwig-Gymnasium). Freiburgban és Hamburgban tanult jogi és gazdaságtudományi karon, ahol jogi államvizsgát tett, amit 1970-ben jogi szakvizsga követett. 1971-ben doktorált. Ezután a Baden-Württemberg tartományi adóigazgatásán dolgozott. 1978–1984 között az offenburgi törvényszéken dolgozott ügyvédként.
Politikai pályafutása
1961-ben lépett a Fiatal Unióba (Junge Union). Tanulmányai alatt az RCDS elnöke volt Freiburgban illetve Hamburgban. 1965-ben lépett be a CDU-ba. 1969–1972 között volt a südbadeni Fiatal Unió kerületi elnöke, majd 1976–1984 között a CDU sportbizottságának elnöke.
A CDU 1998-as választási vereségét követően a párt szövetségi elnöke lett. 2000-ben a pártpénzügyi botrány miatt lemondani kényszerült a pártban és frakcióban betöltött elnöki posztjáról és lett a CDU elnökségének és a CDU szövetségi végrehajtó bizottságának tagja. Helyére a frakcióban Friedrich Merz, a párt élére pedig Angela Merkel került. 2021 októberében Wolfgang Schäuble utóda a Bundestag elnöki posztján Bärbel Bas lett .[20]
A politikust 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetem a díszdoktorává avatta.
Merénylet
1990. október 12-én egy elmebeteg férfi, Dieter Kaufmann merényletet követett el ellene egy választási kampány során Oppenauban. A tettes egy 38-as kaliberű Smith & Wesson revolverből adott le az akkori belügyminiszter mögül három lövést, amiből egy az állkapcsát, egy a gerincét és egy pedig a biztonsági őrt, Klaus-Dieter Michalskyt karon és hastájékon talált el.[21] A merényletet követően Schäuble tolószékbe kényszerült.
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.