Wesel
város Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Wesel város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliaiban, a Wesel járásban.
| Wesel | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Wesel | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ulrike Westkamp (SPD) | ||
| Irányítószám | 46483, 46485, 46487 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | WES, DIN, MO | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 61 277 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 499,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 23 m | ||
| Terület | 122,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
| é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″ | |||
Wesel
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Wesel térképén | |||
| Wesel weboldala | |||
 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesel témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
A Rajna egyik kanyarulatában fekvő település. A város déli peremén ömlik a Rajnába a Lippe folyó.
Története
Wesel az Alsó-Rajna-Vidék fontos gazdasági és bevásárlóközpontja. Legfontosabb iparága az üveggyártás.
Nevét 800 körül említették először az oklevelekben. Martell Károly okirataiban "Wesele" néven szerepel. A 12. század elején óta a Kleee grófság része volt. Város jogát 1241-ben kapta. A középkorban kereskedelmi metropolisként volt ismert Köln és Rotterdam között, tagja volt a Hanza-szövetségnek is. 1609-ben Brandenburg-Poroszországé, a 17. század második felében Poroszország legerősebb nyugati erődítményévé építették ki.
1809-ben I. Napóleon parancsára a császár ellen lázadó 11 porosz tisztet lőttek itt agyon, emléküket emlékmű őrzi.
A város restaurált, megmaradt műemlékei közül a Markt nyugati oldalán található Willibrord-dóm a legérdekesebb., melyben ma hangversenyeket tartanak.
Nevezetességek
- Willibrord-dóm - az eredetileg román stílusú bazilika fölé 1434 és 1537 között öthajós gótikus templomot építettek, azóta többször is átalakították.
- Porosz erődítmény maradványai
- Berlini kapu (Berliner Tor)
Itt születtek, itt éltek
- Johann Heinrich Achterfeld (1788–1877), német katolikus teológus
- Joachim von Ribbentrop (1893–1946), német birodalmi külügyminiszter 1938 és 1945 között
- Dieter Nuhr (1960–), német humorista
- Dennis Kempe (1986–), német labdarúgó
- Friedrich Ebert (1871–1925), német kancellár, majd a köztársaság első elnöke, tanult Weselben
Galéria
A gótikus tanácsház
A diersfordti kastély
Gótikus templom
A vasúthíd
A Citadella
A Citadella
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.