olasz színész, rendező (1922–2000) From Wikipedia, the free encyclopedia
Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1. – Róma, 2000. június 29.) többszörös David di Donatello-díjas olasz színész és filmrendező.
| Vittorio Gassman | |
 | |
| Született | 1922. szeptember 1.[1][2][3][4][5] Genova[6] |
| Elhunyt | 2000. június 29. (77 évesen)[1][2][3][4][5] Róma[7] |
| Művészneve | „Il Mattatore”, „The Sir Laurence Olivier of Italy” |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | négy gyermek:
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Accademia Nazionale d'Arte Drammatica Silvio D'Amico |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Campo Verano[8][9] |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1945–1999 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vittorio Gassman témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Becenevei: „Il Mattatore” („A Szörnyeteg”), „Olaszország Sir Laurence Olivier-je”
Struppában született, amelyet 1926-ban Nagy-Genova városához csatoltak, Heinrich Gassmann német mérnök (Vittorio művésznevében később elhagyta a második n-t ) és a pisai zsidó származású Luisa Ambron gyermekeként. A gimnáziumban baseball-sztár volt. Rómában előbb jogi tanulmányokat folytatott, de azzal felhagyva, színészetet tanult a színházművészeti iskolában, majd elvégezte a színiakadémiát.(Más forrás szerint elvégezte a római Jogi Egyetemet.[10])
Milánóban mutatkozott be 1942-ben Dario Niccodemi Nemica (Női ellenség) nevű színházában, ezután Róma következett, ahol a Teatro Eliseo színházban szerepelt. 1946-ban debütált a filmvásznon, még ugyanebben az évben öt filmben szerepelt. 1948-ban Riso Amaro (Keserű rizs) köréhez csatlakozott. (Luchino Visconti társulatához, ahol Tennessee Williams és Shakespeare darabokban játszott, és a Teatro Nazionale nevű (Olasz) Nemzeti Színházban pedig a Peer Gyntben.) 1952-ben önálló színtársulatot alapított Luigi Squarzinával, színpadra állította és rendezte a Hamlet első komplett verzióját Olaszországban, a Teatro d’Arte Italianóban, majd rövidebb ideig Seneca Tieste (Trieszt)jében és Eschilo I Persiani (Perzsák)jában dolgozott. Ugyanebben az évben feleségül vette Shelley Winters amerikai színésznőt és Hollywoodba szerződött, ahol filmszerepekben játszott (Háború és béke – Audrey Hepburnnel). Elvált, visszament Rómába, és sok filmszerepe után 1956-ban ő játszotta Othellót a neves színész, Salvo Randone mellett. Rövid idő múlva már a tévében is fellépett. Ebben az évben rendezőként is bemutatkozott a Kean, a zseni című filmmel.
Pályafutása során majd minden karaktert megformált: volt bíró, gyilkos, katona, remete, rendőr, aranyifjú, megformált kosztümös alakokat és modern szívtiprókat. Legemlékezetesebb filmjei: az Előzés, a Belfegor a pokolból, az Éjfélkor indul útjára a gyönyör, a Fehér telefonok, A terasz, A nő illata, Keserű rizs, Ismeretlen ismerősök és az Egy remete Rómában. 1979-ben Firenzében színiiskolát hozott létre Teatro Nazionale d’Arte néven. 1982-ben önéletrajzi ihletésű filmet készített Alessandro fia társrendezőjeként Az apa fia címmel. 1994-ben az olasz tévében elindította és vezetője volt a Dante életét feldolgozó műsornak. Bár filmszínészként aratott nagyobb sikereket, a színházat sohasem hagyta el, visszavonulása után is segítette nagy tapasztalatával, műveltségével. Klasszikus költők verseit is kitűnően szavalta. Gassman házasságaiban is hű maradt a színészethez: csak színésznők voltak a feleségei: Nora Ricci, Shelley Winters, Juliette Mayniel és Diletta D’Andrea. Három gyermeke közül kettő, Paola (1945–2024) és Alessandro (*1956) a színészmesterséget választotta.
Kezében az elmaradhatatlan cigarettával szerepelt időskori riportfilmjeiben. Érces hangján is érződött erős dohányos mivolta.
Rómában halt meg, szívrohamban, életének 78. évében.
Róla:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
