Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország regionális szervezete From Wikipedia, the free encyclopedia
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti. Magyarország fokozódó elszigetelődése az Orbán-kormány az EU-ban is képviselt oroszbarát hintapolitikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződik. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nincs szó, Magyarországot viszont az együttműködés összes többi országa nyíltan kritizálja. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrán háborúhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy vélte, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segítséget nyújt Ukrajnának, Magyarország engedékenynek tűnik a Kreml agressziójával szemben.
| Visegrádi Együttműködés | |
 | |
_1.jpg) | |
 | |
| A Visegrádi országok az Európai Unión belül | |
| Egyéb nevek | visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek |
| Alapítva | 1991. február 15. |
| Típus | gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség |
| Tagság | Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia |
| A Visegrádi Együttműködés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat. | |
Egy adott ország július 1-től a következő év június 30-ig veszi át a Visegrádi Csoport soros elnöki tisztét.
A soros elnökséggel rendelkező országok:
1991/1992 – Csehszlovákia
1992/1993 – Lengyelország
1993/1994 – Magyarország
1994/1995 – Szlovákia
1995/1996 – Cseh Köztársaság
1996/1997 – Lengyelország
1997/1998 – Magyarország
1998/1999 – Szlovákia
1999/2000 – Cseh Köztársaság
2000/2001 – Lengyelország
2001/2002 – Magyarország
2002/2003 – Szlovákia
2003/2004 – Cseh Köztársaság
2004/2005 – Lengyelország
2005/2006 – Magyarország
2006/2007 – Szlovákia
2007/2008 – Cseh Köztársaság
2008/2009 – Lengyelország
2009/2010 – Magyarország
2010/2011 – Szlovákia
2011/2012 – Cseh Köztársaság
2012/2013 – Lengyelország
2013/2014 – Magyarország
2014/2015 – Szlovákia
2015/2016 – Cseh Köztársaság
2016/2017 – Lengyelország
2017/2018 – Magyarország
2018/2019 – Szlovákia
2019/2020 – Cseh Köztársaság
2020/2021 – Lengyelország
2021/2022 – Magyarország
2022/2023 – Szlovákia
2023/2024 – Cseh Köztársaság
2024/2025 - Lengyelország
2025/2026 - Magyarország
| Név | Terület (km²) |
Népesség (fő) |
GDP/fő (PPP) (USD, 2018) |
Korrupcióérzékelési index (CPI) |
Államadósság kvóta |
EU | EU-csatlakozás dátuma | Pénznem | Államfő | Miniszterelnök | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
Csehország | 78 866 | 10 650 000 | 37 340 [1] | 57 | 35 |  |
2004. május 1. | Korona | Petr Pavel | Petr Fiala |
 |
Lengyelország | 312 679 | 38 386 000 | 32 005 [1] | 60 | 51 | |
Złoty | Andrzej Duda | Donald Tusk | |
 |
Magyarország | 93 030 | 9 772 000 | 31 914 [1] | 45 | 70 | |
Forint | Sulyok Tamás | Orbán Viktor | |
 |
Szlovákia | 49 036 | 5 440 000 | 35 136 [1] | 50 | 50 | |
Euró | Peter Pellegrini | Robert Fico | |
|
Összesen | 533 611 | 64 248 000 |
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[2]
Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.
Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
