Várhelyi Endre

Várhelyi Endre (születési neve: Weisz Endre) (Hódmezővásárhely, 1924. június 25. – Budapest, 1979. július 27.) magyar színházi rendező, operaénekes (basszbariton); érdemes művész (1978).

Várhelyi Endre
Született	1924. június 25.[1] Hódmezővásárhely
Elhunyt	1979. július 27. (55 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Várhelyi Éva
Foglalkozása	színházi rendező operaénekes
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bethlen Gábor Református Gimnázium (–1942)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1978)[3]
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-56)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhelyi Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1938-ban egy Shakespeare-tanulmányát oxfordi ösztöndíjjal jutalmazták. A színházat primadonnaként dolgozó édesanyja által szerette meg. 1942-ben érettségizett a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait Molnár Imrénél, Maleczky Oszkárnál, Ádám Jenőnél és Bartha Dénesnél végezte a Zeneakdémián. 1944-ben harcolt a fronton. 1945-ben a Hódmezővásárhelyi Nemzeti Színház (Szakszervezeti Ifjúsági Színház) igazgatója volt, majd Budapestre került 1946-ban. 1947–1957 és 1963–1977 között a Magyar Állami Operaház tagja volt. 1977-ben betegsége miatt nyugdíjba vonult.

Családja

Szülei: Weisz László (1890–1945) és Bánky Ida (1895-1945) primadonna volt. Édesapját 1944-ben Németországba hurcolták; bombatámadás okozta halálát. Édesanyja 1945-ben autóbalesetben hunyt el. Testvére, Várhelyi Tamás (1927–1995) főszerkesztő volt. Fia, Dr Várhelyi Endre (1963-) fogorvos. Lánya, Várhelyi Éva (1970-) mezzoszoprán operaénekesnő.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-1-56).

Szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 54.

Borogyin: Igor herceg – A kán vezére Nicolai: A windsori víg nők – Dús Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Schwartz; Beckmesser Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bartolo Schubert-Berté: Három a kislány – Gumpelwieser Verdi: Aida – A király Erkel Ferenc: Bánk bán – Biberach Ránki György: Pomádé király új ruhája – Nyársatnyelt Tóbiás Mejtusz: Az ifjú gárda – A tábornok tisztiszolgája Beethoven: Fidelio – 2. fogoly Polgár Tibor: A kérők – Baltafy Wagner: Tannhauser – Reinmar Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja – Fagott Kosma: Elektronikus szerelem – Merkur Berg: Wozzeck – Orvos Verdi: A végzet hatalma – Calatrava gróf Orff: Az okos lány – Harmadik csibész Donizetti: Szerelmi bájital – Dulcamara Honegger: Johanna a máglyán – Szokolay Sándor: Vérnász – A menyasszony apja Bizet: Carmen – Zuniga

Rossini: Hamupipőke – Don Magnifico Sosztakovics: Katyerina Izmajlova – Rendőrfőnök Verdi: Falstaff – Pistol Puccini: A Nyugat lánya – Ashby Mihály András: Együtt és egyedül – Második újságíró Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Maurizio Weill: Mahagony – Hétszentség Mózes Cooper: Az utolsó mohikán – David Gamut Offenbach: Szép Heléna – Kalchasz Szokolay Sándor: Hamlet – Polonius Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas – Polkan Mozart: Szöktetés a szerájból – Osmin Wagner: A Rajna kincse – Fasolt Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Doktor Verdi: A trubadúr – Ferrando Haydn: Ember a Holdon – Buonafede Paisiello: Botcsinálta bölcsek – Petronio Donizetti: A csengő – Don Annibale Pistacchio Britten: Szentivánéji álom – Vackor Szokolay Sándor: Sámson – Efton Mozart: Don Juan – Leporello Mozart: Figaro házassága – Basilis Smetana: Az eladott menyasszony – Kecal

Filmjei

• Fedezzük fel Pestet! (1962)
• Közbejött apróság (1966)
• Irány Mexikó! (1968)
• Maci Laci (1961) magyar hangja

Díjai

• Érdemes művész (1978)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16475.htm, Várhelyi Endre, 2017. október 9.
2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
3. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
4. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 23.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
• HódViki Archiválva 2019. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Emlékpont.hu
• Nemzeti Örökség Intézete
• Filmkatalógus.hu
• OSZMI
• OperaDigiTár

További információk

• Till Géza: Búcsú Várhelyi Endrétől (Muzsika, 1979. 9. sz.)
• Maszk és Toll (Film, Színház, Muzsika, 1966. nov.)
• Fenákel Judit: Ember a holdon (Csongrád, 1969. augusztus 9.)
• Ki kicsoda a magyar zenei életben. Budapest, 1979. 338. p.
• Felletár Béla: Várhelyi Endre vásárhelyi pályakezdése és a színház. Kézirat. 1970.
• Az NLK helyismereti gyűjteményében Felletár Béla gyászbeszéde Várhelyi Endre fölött. 1979. Szövege az NLK helyismereti gyűjteményében. K.J.
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2
• Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
• Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Budapest–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8