Polgár Tibor (zeneszerző)

(1907–1993) zeneszerző, karmester, zongoraművész From Wikipedia, the free encyclopedia

Polgár Tibor (zeneszerző)

Polgár Tibor (Budapest, 1907. március 11. – Toronto, 1993. augusztus 26.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész. Laky Tóth Erzsi énekesnő, színésznő, majd Nagykovácsi Ilona dizőz férje. Nagybátyja vitéz Sziklay György István tábornok. IPI névazonosítója 00024621218.

Ez a szócikk a zeneszerzőről és karmesterről) szól. Hasonló címmel lásd még: Polgár Tibor (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Polgár Tibor
Született1907. március 11.[1][2][3]
Budapest[2]
Elhunyt1993. augusztus 26. (86 évesen)[1][2]
Toronto[2]
Állampolgársága
Házastársa
Szülei
  • Polgár Géza
  • Sziklay Sarolta Karolina
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (60/1 parcella, 1. sor, 23. sír)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgár Tibor témájú médiaállományokat.
Bezárás
Polgár Tibor (jobbról a harmadik), balra tőle első felesége a Magyar Rádió 1928-as győri „matinéján”

Életpályája

Szülei Polgár Géza magánhivatalnok, újságíró és Sziklay Sarolta Karolina voltak.[6] 1917 és ’25 között a Magyar Kir. Állami Madách Imre Gimnázium diákja volt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem esztétika-művészettörténet szakos hallgatója. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Zenedében klarinét, zongora és zeneszerzés (Lajtha László) szakokon tanult, később a Zeneakadémián Kodály Zoltán, Siklós Albert és Keéri-Szántó Imre növendéke volt (zeneszerzés–zongora).

1925-től az akkor alakult Magyar Rádió zenei mindenese. Zongorán kísért slágertől operaáriáig mindent, vezényelt, zenét szerzett, de a „zajbrigádba” is besegített. 1929-ben a zsidó származású Polgár áttért a református hitre. Az 1930-as években a Nemzeti Színház karmestereként is tevékenykedett. 1944-ben a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott; Nagykovácsi Ilona bújtatta, akivel 1947-ben összeházasodott.

A felszabadulás után részt vett a romokban álló Magyar Rádió újjászervezésében, 1945. május 1-jén, az első adásnapon dr. Palló Imrét kísérte zongorán. Ettől a naptól „vezető karnagy” a zenei vezető Lajtha László mellett. 1946 januárjától az új könnyűzenei osztály vezetője. Júniusban debütált a Budapest I. rádióadó általa komponált szünetjele. 1947 októberétől a Rádió Műsortanácsának tagja. 1949 júniusában nevezték ki az intézmény művészeti igazgatójának. 1954-ben a rádió, 1955-ben színpadon az Operaház mutatta be főművét, A kérők című vígoperát Kisfaludy Károly vígjátéka nyomán. 1958–1961 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház zenei vezetőjeként dolgozott.

1961-ben feleségével emigrált az NSZK-ba. 1962–1964 között a Philharmonia Hungarica társkarmestere volt.[7] 1964-ben Kanadába települtek át, 1969-ben kapták meg az állampolgárságot. Otthonuk az emigráns amerikai magyar művészek találkozóhelye volt.[8] 1965–66-ban a Torontói Egyetem Szimfonikus Zenekarát vezette. 1966–1975 között a Torontói Egyetem operaszakának és a Canadian Opera Company-nak volt tanára, korrepetitora. 1976–77-ben a York University-n tanított hangszerelést. Az 1980-as években már csak a komponálásra koncertrált.

Számos színpadi, zenekari, kamara- és kórusmű mellett pályája során körülbelül 200 film és 500 rádiójáték zenéjét szerezte. Előszeretettel használt magyar népzenei elemeket. Különösen szerette a hárfát, mivel gyerekkorában egy ideig Revere Gyula hárfás tanította zongorázni, aki hárfán mutatta meg neki, hogy miképp játsszon. A hangszert ezért az átlagosnál jobban ismerte. Számos hárfás darabot ajánlott Torontóban Reményi Zsuzsa hárfásnak. Hagyatékának gondozója Michael Remenyi hangszerész és hangszerkereskedő lett, aki Reményi Zsuzsa testvére, a Reményi hangszerész dinasztia tagja.[9][10]

Budapesten egy szabadkőműves páholy tagja volt.[11]

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (60/1-1-23).[12]

Magánélete

1929. augusztus 3-án, Budapesten házasságot kötött Laky Tóth Erzsi (Tóth Erzsébet Mária) operaénekesnővel.[13] Második feleségével, Nagykovácsi Ilona énekesnővel 1947. július 10-én kötött házasságot.

Főbb művei

Színpadi művek

  • Florentin kalap (operett, 1948)
  • A furfangos özvegy (daljáték, 1948)
  • A szelistyei asszonyok (rádióoperett, 1949)
  • A kérők (vígopera, 1955)
  • A European Lover (opera, 1965)
  • The Troublemaker (opera, 1968)
  • The Glove (opera, 1973)
  • A Strange Night (opera, 1973)

Egyéb művek[14]

  • Miniatűrök (zenekari szvit)
  • A puszta (zenekari szvit)
  • Verbunkos-szvit (1951)
  • Kossuth-kantáta (kantáta, 1952)
  • Variations on a Hungarian Folksong (hárfára, üstdobok és vonószenekarra, (1960)
  • The Last Words of Louis Riel (kantáta, 1966)
  • Lest We Forget the Last Chapter of Genesis (kantáta, 1970)
  • Ilona’s Four Faces (klarinétra és zenekarra, 1970)
  • Notes on Hungary (fúvósegyüttes, 1970)
  • Pentatonia (fúvósegyüttes, 1975)
  • Three Poems in Music (zenekarra, 1977)
  • Two Symphonic Dances. In Latin Rythm (koncert fúvószenekarra, 1982)
  • Fanfare of Pride and Joy (12 trombitára és fúvószenekarra, 1982)
  • Concerto Romantico (hárfaverseny, 1985)
  • The Four Seasons (zenekarra, 1987)
  • The Voice of the Soul (zenekarra, bem. 1990)

Filmzenéi

Számtalan kanadai tévéműsorhoz is komponált zenét.

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.