Trikája

A Trikája tan (szanszkrit, szó szerint: "három test"; 三身 kínai: szán-sen vietnámi: Tam thân, japán: szandzsin vagy szansin, tibeti: སྐུ་གསུམ, wylie: szku gszum) mahájána buddhista tanítás a valóság és a buddhaság természetéről.

Három buddha szobor a három testet szimbolizálja. Dharma virág templom, Hucsou, Csöcsiang tartomány, Kína

Definíció

A tan szerint a buddháknak három teste (kája) van:

1. a dharmakája vagy igazságtest, amely megtestesíti a megvilágosodás alapelvét és nincsenek korlátai;
2. a szambhogakája vagy örömtest, amely egy örömtest vagy egy tiszta fény megnyilvánulása;
3. a nirmánakája vagy együttérzés-test, amely megmutatkozik a térben és az időben.^[1]

Eredete

Páli kánon

Már Buddha parinirvánája előtt is ismert volt a Dhammakája kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy igazságtest.

A páli kánonban Buddha azt mondja Vaszetthának, hogy a Tathágata (Buddha) dhammakája, azaz az igazság megtestesülése volt^[2][3]

Buddha megegyezik a dhammával:

„... and the Buddha comforts him, "Elég, Vakkali! Miért akarod látni ezt a közönséges testet? Aki látja a Dhammát, engem lát; aki engem lát, a Dhammát látja, mert a Dhammát látván, Vakkali, engem lát; és engem látván, a Dhammát látja."[4]”

Az Aggannya-szuttában Buddha azt tanácsolja Vaszetthának, hogy bárkinek erős és mély hite van a Tathágathában kijelentheti, hogy a Bhagaván gyermeke, a dhamma „szájából” született, dhammából fogant és a dhamma örököse. Mert a Tathágatha címei a következők: a dhamma teste, Brahma teste, a dhamma megnyilvánulása és a Brahma megnyilvánulása.

Mahájána

A dharmakája tanítást valószínűleg legelőször az Astaszáhaszriká Pradzsnyápáramitá („tökéletes bölcsesség szútra”) fejtette ki, amely az i. e. 1. században vetettek papírra.

A mahájána buddhizmus vezette be a szambhogakája fogalmát, amely a nirmánakája és a dharmakája között helyezkedik el. A szambhogakája a buddhák egyik aspektusa, amely mély meditációban és víziókban tapasztalható. 300 körül a jógácsára iskola rendszerbe foglalta az akkori elméleteket a Buddha természetével kapcsolatban. Ez lett a trikája, avagy a háromtest tan.^[5]

Értelmezései a különböző buddhista hagyományokban

A buddhizmus különböző iskoláinak eltérő elképzelései vannak a három testet illetően.

Kínai mahájána

Tiszta Föld

A Tiszta Föld buddhizmusban Buddha három testét a következőképpen lehet lebontani:^[6]

• A nirmánakája egy buddha fizikai/megnyilvánult teste, például Gautama Buddháé.
• a szambhogakája az örömtest, amelyben egy bódhiszattva bevégzi a fogadalmait és buddhává válik. Amitábha, Vadzsraszattva és Manydzsusrí buddhák teste szambhogakája test.
• a dharmakája az igazság megtestesülése, a fizikai és a spirituális test átmenete. Vairócsana Buddhát gyakran ábrázolják dharmakája testtel, főleg az ezoterikus buddhista iskolákban, mint például a japán singon, a tendai és a kegon.

A buddhák mindhárom formája ugyanazt a dharmát tanítja, csak a forma különbözik.

Csan buddhizmus

Schloeg szerint a buddhák három teste nem abszolút, csupán „mentális konfigurációk”, amelyek elnevezések és tulajdonságok. Ezek a tudat fényei és árnyékai szerepét töltik be.^[7]

„Nem szeretnél különbözni a buddháktól és a patriarchákból? Akkor csak ne keress magadon kívül semmit. A saját szíved tiszta fénye ebben a pillanatban a Dharmakája Buddha, a nem különbséget tevő fénye ebben a pillanatban a Szambhogakája Buddha, a nem megkülönböztető fénye ebben a pillanatban a Nirmánakája Buddha a saját házadon belül. Buddha testének ez a hármasa nem más mint egyenesen ő a saját szemed előtt, amint hallgatja, hogy én éppen magyarázom a dharmát.[8]”

Tibeti buddhizmus

Negyedik és ötödik test - szvábhávikakája és mahászúkhakája

A vadzsrajána buddhizmusban olykor említésre kerül egy negyedik test, amelyet úgy neveznek, hogy szvábhávikakája (tibeti: ངོ་བོ་ཉིད་ཀྱི་སྐུ, wylie: ngo bo nyid kji szku) „lényegtest”,^[9][10] illetve egy ötödik test, amely a mahászúkhakája (wylie: bde ba chen po'i sku) „nagy boldogság test”.^[11] A szvábhávikakája egyszerűen a három kája egysége vagy szétválaszthatatlansága.^[12]

A gelug tanításokban is szerepel a fogalom, ahol a dharmakája két aspektusa közül ez az egyik: szvábhávikakája „lényegtest” és dzsnyánakája „bölcsességtest”.^[13]

Haribhadra 8. századi buddhista filozófus szerint az Abhiszamajálankára a 8. fejezetben négy káján keresztül jellemzi a buddhaságot: szvábhávikakája, [dznyána]dharmakája, szambhogakája és nirmánakája.^[14]

Kapcsolódó szócikkek

• Buddharúpa
• Dákiní
• Szivárvány test
• Rúpa
• Szatcsitánanda
• Szvabháva
• Három vadzsra
• Trimúrti

Megjegyzések

Jegyzetek

1. Welwood, John (2000). The Play of the Mind: Form, Emptiness, and Beyond, accessed January 13, 2007
2. Dígha-nikája 27.9
3. Lásd: Walsh, Maurice. 1995. The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Boston: Wisdom Publications, “Aggañña Sutta: On Knowledge of Beginnings,” 409. o.
4. SN 22.87 Vakkali Sutta - 1. Vakkali (Fordította: Darvas Gabriella). A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
5. Snelling 1987, 126. o.
6. Hattori, Sho-on. A Raft from the Other Shore : Honen and the Way of Pure Land Buddhism. Jodo Shu Press, 25–27. o. (2001). ISBN 4-88363-329-2
7. Schloegl 1976, 19. o.
8. Schloegl 1976, 18. o.
9. Megjegyzések a szvábhávikakájáról. khandro.net. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
10. A szvábhávikakája jelentésének meghatározása
11. The life of Marpa the translator : seeing accomplishes all. Boston: Shambhala, 229. o. (1995. december 16.). ISBN 978-1570620874
12. khandro.net H.E. Tai Situpa idézete
13. Mahayana Buddhism : the doctrinal foundations, Reprinted, London: Routledge (1993. december 16.). ISBN 978-0-415-02537-9
14. Buddhahood embodied : sources of controversy in India and Tibet. Albany, NY: State Univ. of New York Press, 115. o. (1997. december 16.). ISBN 978-0791434314

Források

• John J. Makransky: (August 1997) Buddhahood Embodied: Sources of Controversy in India and Tibet, Publisher: State University of New York Press, ISBN 0-7914-3432-X (10), ISBN 978-0-7914-3432-1 (13),
• Snellgrove, David. Indo-Tibetan Buddhism, Vol. 1. Boston, Massachusetts: Shambhala Publications, Inc. (1987). ISBN 0-87773-311-2
• Snellgrove, David. Indo-Tibetan Buddhism, Vol. 2. Boston, Massachusetts: Shambhala Publications, Inc. (1987). ISBN 0-87773-379-1
• Walsh, Maurice. The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Boston: Wisdom Publications (1995). ISBN 0-86171-103-3

További információk

• Trikaya del Saya Kunsal Kassapa Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• trikāya - A Dictionary of Buddhism
• Khandro: The Three Kayas
• Kagyu: The Three Kayas
• 32 marks of the Buddha ("THIRTY TWO MARKS OF A GREAT MAN")
• Trikaya - The Three Bodies of a Buddha or Learning to Love